Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Közellátás és beszolgáltatás a háborút követő években

termények nag}’ része ismeretlen tettesek által [!!!] megdézsmáltatott, így a lakosságtól begyűjteni a szükséges mennyiséget nem tudják"}1 Sistika József,18 nemzetgyűlési képvise­lő Kalocsa város panaszát fogalmazta meg a főispánhoz írott levelében, miszerint maga a város és a Kalocsai járás is sérelmesnek találja a jóvátétel miatt kivetett aránytalanul nagy terheket. A főispán válaszában megfogalmazta, hogy a Pest vármegyére jóvátétel céljából kiszabott sertésmennyiséget csak úgy lehet biztosítani, ,,ha az egyes városok és községek teljesítő képességüknek úgyszólván a legvégső határáig elmennek". A hadműveletek során a vármegye északi részén az állatállomány szinte teljesen elpusztult, ezért Dél-Pest várme­gyének kellett a nagyobb terhet vállalnia. így a főispán végül nem hogy csökkentette, ha­nem növelte Kalocsa és a járás községeinek kivetését.19 Nagykőrösről is hasonló panaszok érkeztek. Itt már 1944. december 20-a óta működött egy orosz katonai kórház, ahol több ezer sérültet ápoltak, és ez, valamint a szintén több ezer föt kitevő megszálló katonaság „a város csekély élelmiszerkészletéi csaknem teljes egészében felemésztette".20 Kimondottan súlyos volt a helyzet a Monori járásban. Üllőről például a község lakosságát 1944 őszén az ott folyó hadműveletek miatt három hónapra kilakoltatták. Ez idő alatt a termelés szünetelt, az ottmaradt javak teljesen megsemmisültek, sőt a falu lakosaiból 750-en a háború áldoza­tául estek. A tavasz beköszöntével nemcsak a gazdasági felszerelések és az igaerő hiányá­ban nem tudták megkezdeni a munkát, hanem azért sem, mert a község szinte minden munkára fogható lakosa két és fél hónapig az orosz hadsereg részére dolgozott.21 Nagy Imre"“ - aki ekkor a földművelésügyi miniszteri posztot töltötte be - 1945 első felében számos levelet, beadványt küldött a SZEB-hez, amelyekben tiltakozott a 17 Pest Megyei Levéltár (PML) XXI. t-c. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye főispánjának iratai. 1945-1950. Közellátási kormánybiztos iratai. 1945-1949. 8274946. '* Sistika József (1894-1980): 1946-tól az Független Kisgazdapárt (FKGP) kalocsai társelnöke, valamint 1945-1947-ben a járási szervezet elnöke. 1945-1949 a városi képviselőtestület és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun (PPSK) vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. 1945. november 4-én nemzetgyűlési képviselővé vá­lasztották. Mandátuma lejárta után visszavonult a politikai élettől. 19 PML XXI. 1-c. 2550/1946. A Vörös Hadsereg ellátására évi 160 000 szarvasmarhát kellett szállítani. így annak húsellátása, illetve a jóvátételi szállítás csak a törzsállomány, valamint a magyar lakosság ellátásának a rovására történhetett. D. Molnár Erzsébet: A jóvátétel hatása a magyar mezőgazdaságra. In: Századok, 1996/6. szám. 1511.0. 30 PML XXI. 1-c. 6871/1945. 21 PML XXI. 1-c. 483/1946. 2 Nagy Imre (1896-1958): Kaposvárott szegényparaszti családban született. Géplakatosnak tanidt. 1921-ben még a helyi kaposvári szociáldemokraták munkájába bekapcsolódva vett részt a Somogy megyei földmunkás­mozgalom szervezésében. 1925-ben kizárták a pártból radikális politikája miatt, s a még ugyanebben az évben létrejövő Magyarországi Szocialista Munkáspárt alapító tagja lett. 1927-ben letartóztatták, ezt követően Becsben, majd Moszkvában élt, ahol agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1944 végén Nagy Imre a Magyar Kommu­nista Párt Központi Vezetőségének tagjaként tért haza. 1945 májusában pedig a Politikai Bizottságba is bekerült. 1944-1955 között parlamenti képviselő volt. 1944 decemberétől a földművelésügyi, 1945 novembere és 1946 márciusa között pedig a belügyi tárca élén állt. 1946-tól 1948-ig a párt falusi bizottságának vezetője. Az erőlte­tett kollektivizálás, a gazdag- és középparaszti rétegeket sújtó intézkedések ellenzése miatt szembekerült a párt vezetőségével, és megfosztották PB-tagságától. 1948-tól a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Magyar Mezőgazdasági Egyetemen tanított professzorként, majd MTA akadémikussá választották. 1950. de- cember-1952. január között élelmezési, majd ezt követően novemberig begyűjtési miniszter volt. 1951-ben visszakerült a PB-be és a KV Titkárságába is. 1953 novemberétől pedig miniszterelnök-helyettes lett. 1953 júniusától miniszterelnök, a nevével jelzett „új szakasz” politikáját követően, az 1955-ös visszarendeződés után megfosztották PB- és KV-tagságától, illetve leváltották miniszterelnöki posztjáról. 1956. október 24-én megala­kult a rövid életű második Nagy Imre-kormány. majd a forradalom ismert eseményei következtében letartóztat­ták és az ellene folytatott koncepciós per után 1958. június 16-án kivégezték. 14

Next

/
Thumbnails
Contents