Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
Összegzés
Összegzés ,.A kötelező beadás szükségességét tehát megokolják hazánkban a felszabadulás után végbement gyökeres politikai és gazdasági változások. ” 1,6 Azt hiszem, a beszolgáltatás szerepének, illetve az azzal szemben támasztott elvárásoknak a vizsgálatához jó kiindulópontul szolgálhat ez a korabeli cikkből származó mondat, amely az akkor élt és alkotó közgazdász szemével láttatja, igaz még csak jelzésértékűén, mintegy felvillantva azokat a tényezőket, amelyek a rendszer szempontjából legitimálták ezen gyü- löltté vált intézmény meglétét. A háború alatt folytatott kényszergazdálkodás, s vele együtt a kötelező beszolgáltatás fenntartását a korábban már vázolt okokkal (jóvátétel, hadseregellátás, közellátás biztosítása) indokolták. A gazdasági életbe való ilyen mérvű beavatkozás további fenntartása mögött azonban már más motivációk is kellettek, hogy meghúzódjanak, mint ahogyan erre rávilágít Csendes Béla fent idézett mondata is. A kötelező beszolgáltatásnak a pártállami szándék szerinti működtetése mindenképp összetett tényezők, vagyis politikai, gazdasági, társadalmi aspektusok együttes vizsgálatának tükrében érthető csak meg igazán. Ezeket figyelembe véve kirajzolódik az a bevezetőben már ismertetett hármas célrendszer, amelynek megvalósítása érdekében a hatalom nem mondhatott le a kötelező beszolgáltatásról. Bár az egykorú megfogalmazás a ..nép táplálékának biztosítását ', 0 nevezte meg a beszolgáltatás okaként, valójában azonban sokkal több húzódott meg e mögött. A végrehajtás során a hatalom részéről tanúsított magatartás, a kényszerhatalmi eszközök jogtalan alkalmazása, gazdák sokaságának meghurcolása, nyomorba hajszolása túlmutat a közellátás érdekeire hivatkozott beszolgáltatás fenntartásán. Jóllehet megszüntetéséről még 1947-ben is beszéltek, ezt követően azonban már csak annak hangsúlyozásával találkozhatunk, miszerint ,,a begyűjtés nem átmeneti rendszabály, hanem népgazdaságunk erősítésének, a falu fejlődésének, az egész ország ellátásának fontos eszköze ”.7llS A tervgazdálkodás kereteibe illesztett kötelező beszolgáltatás az állami készletgyűjtésnek - mint arról szó esett - a föld- és egyéb adók, az állami szektorból befolyt termények, termékek, valamint a természetben fizetett gépállomási munkadíjak, a cséplési, őrlési díjak, illetve a szerződéses termeltetésből és a szabad felvásárlásból eredő készletek mellett csak az egyik, ugyanakkor legfőbb pillére volt. ,n'' Csendes Béla: A mezőgazdasági termékek állami begyűjtésének szükségessége. In: Közgazdasági Szemle, 1955'6—7. szám. 923. o. 07 A kifejezést a Pártunk parasztpolitikája című kiadványból idézve Szakács Sándor is használja, de a beszolgáltatással kapcsolatos fonásokban szintén sokszor találkozhatunk ezzel a szófordulattal. Szakács Sándor: A mezőgazdasági termelés és néhány történeti jellegű befolyásoló tényezője (1945-1955). In: Balogh Sándor - Pölöskei Ferenc (szerk ): Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944—1962). Akadémiai Kiadó. Budapest. 1979. 86. o. ™s MOL MK-S 276. f. 89. cs. 184. ő.e. b t 167. 1952. december 20. Lásd még: Csendes. 915. o. 146
