Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A „megrendelés"
belül is jelentős volt a szabadságvesztés kiszabása, amely mint fogalmaztak „ ilyen időszakban nem lekimhelőkívánatosnak”. Döntően azért, mert a legnagyobb dologidőben sok munkáskéz esett ki ezáltal, de úgy vélték, hogy mindez károsan befolyásolja, és zavarólag hat az elítélt gazda hozzátartozóinak munkájára is.° 7 Különösen az ún. kampányidőszakban - azaz a mezőgazdasági munkák dömpingjének ideje alatt - a tanácsoknak is felrótták azt, ha az esetleg saját hatáskörben elintézhető ügyek sokaságát terelték bírósági útra A bíróságokat szintén rendszeresen figyelmeztették arra, hogy az aratási, valamint az őszi munkák alatt ,,osztályhelyzetre való tekintet nélkül előzetes letartóztatást” ne rendeljenek el, mivel azzal az egyes feladatok elvégzése került veszélybe. Főként a nyári hónapok szinte nem múlhattak el anélkül, hogy ne jelentek volna meg a tárgyalások leállításáról szóló intézkedések, amelyek hátterében alapvetően a hatalomnak ezen félelmei érhetők tetten.* 678 A bírósági ítéletek „megrendelésére” nemcsak a legfelsőbb szervektől érkezhettek utasítások, hanem gyakran a tanácsok is jelezték ebbéli igényeiket. így például 1951 júniusában a Pest Megyei Tanács VB titkára a Pest Megyei Bíróság elnökéhez intézett levelében kiemelte, hogy a növényápolási munkák területén főleg a „kulákok” földjein jelentős a lemaradás. Kérte ezért a bírság vezetőjét, hogy ,, a növényápolási munkálatok elszabotálása miatt feljelentett kulákokra egy-két esetben munkáljon ki, illetve mérjen példamutató súlyos büntetést ”, ezáltal is elősegítve annak mielőbbi befejezését.6'4 Arra is találunk példát, hogy nemcsak a gazdákkal, hanem a szocialista szektor - elsősorban a gépállomások, esetleg az állami gazdaságok - dolgozóival szemben is felléptek bírósági úton. így 1951 őszén a Pest Megyei Tanács VB a ,,szántás ütemének fokozása érdekében ” szorgalmazta, hogy traktorosokat is helyezzenek vád alá. A megyei államügyészség ennek az igénynek eleget is tett, hiszen 8 traktorvezetőt állítottak bíróság elé, akikkel szemben olyan vádakat hoztak fel, hogy azok „rossz munkájukkal és egy-két esetben ellenséges beállítottságra valló magatartásukkal hátráltatták a munkát, ” továbbá, hogy „rongálták a traktorokat, ” vagy épp „teljesen silány szántást végeztek”. Ezekben az ügyekben 3 hónaptól egy évig terjedő börtön- büntetéseket szabtak ki, amitől a hatalom azt remélte, hogy ezáltal a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak munkafegyelme megszilárdul.68” A Pest Megyei Tanács VB kérte továbbá azt is, hogy az egyes tanácsoknál a pénzügyi osztályokon szolgálatot teljesítő tisztviselőket is ítéljen el a bíróság. Velük szemben főleg az volt a kifogás, hogy mulasztásokat vagy visszaéléseket követtek el az adóbehajtás terén.681 * * Egy, az igazságügy-minisztertől érkezett leirat is felhívta a bíróságok figyelmét a vb-elnökök által az egyes tanácsi funkcionáriusok r’77 PML XXV. l-a-2. 1951 82'31. 1951. július 5. 678 Kahler. 1999. 21. о. 679 PML XXV. l-a-2. Biz. 1951'95 2. 1951. június 8. m PML XXV. l-a-2. Biz. 1951 0099 8. d.n.. PML XXV. l-a-2. A Pest Megyei Államügyészség tájékoztató jelentése a Pest Megyei Tanács VB számára az államügyészség 1951. október havi tevékenységéről, ikt.sz.n. 1951. november 14. PML XXV. l-a-2. Biz. 1951 0099 8. d.n. 140
