Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A „megrendelés"
azt a hat-nyolc kulákiigvet - az indult iigvek számához mérten -, melyeket jól előkészítve előállítással visznek bíróság elé 1 A példastatuálás végett szükségesnek tartották tehát kis- és középparasztok megfelelő súlyú büntetését is, de soha nem tévesztették azonban szem elöl azt a követendő elvet, miszerint a büntető igazságszolgáltatásnak elsősorban a „kulákok’' ellen kell irányulnia. Velük kapcsolatban szinte megingathatatlan tézisként kezelték, hogy „a beszolgáltatást köztelezettség elmaradása az esetek túlnyomó részében köztudomás szerint nem természeti okokban, hanem abban keresendő, hogy a lailák ott igyekszik kibújni kötelezettségei alól, kárt okozni, megrövidíteni az államot, a dolgozók közösségét, ahol tudja. Valahányszor ilyen kifogás felmerül, a legalaposabban ki kell vizsgálni az esetet, nem szabad felülni kulákmeséknek, nem szabad, hogy bíráink éberségét a kulákok siralmai elaltassák. [...] ... a gyakorlatban ki fog derülni, hogyha a kttlák nem szolgáltat be előírt mennyiséget, ezért rendkívül kivételes esettől eltekintve valóban őa felelős. Ha [...] mégis az derülne ki, hog}> nem róható fel a mulasztás a kóláknak, akkor fel kell őt menteni. Hangsúlyozom azonban, hogy ez elenyésző kis százaléka lehet az eseteknek. ”67" A bíróságokat az egyes ügytípusokban hozandó ítéletek megfelelő időben való kimondására nézve szintén rendszeresen utasították. Ez több szempontból is lényeges kérdésnek bizonyult. Egyrészt azért, mert azt remélték, hogy az idénymunkák kezdetén született kemény ítéletekkel, határozott, gyors megtorlással kedvezően befolyásolhatók a munkálatok, valamint elkerülhetők a további visszaélések. Különös gonddal figyeltek erre az aratással, csépléssel, terménybegyűjtéssel kapcsolatban, mondván, hogy az időben tett intézkedések példamutató szigora alkalmas arra, hogy „elrettentse népgazdaságunk ellenségeit ”.6'3 Úgy vélték továbbá, hogy „a beszolgáltatást kötelezettséget elmulasztókkal szemben a bűnvádi eljárás tehát harc kérdése. Ezt a harcot az igazságszolgáltató szervek csak akkor vívhatják meg, ha gondoskodnak a bűnvádi eljárások gyors befejezéséről és a bűnösökkel szemben hozandó ítéletek megjelelő súlyosságáról”.671 * * 674 675 Sokszor illették kritikával az ügyészségeket azért, mert nem tették meg időben a vádemelést, illetve a bíróságokat azért, mert elhúzódtak a perek és kitolódott az ítélethozatal ideje. Sérelmezték ezzel, hogy így nem biztosítható a kívánt hatás, azaz a késlekedéssel az igazságügyi szervek nem segítik egy-egy fontos kampánymunka menetét.673 Másrészt, nem tartották elfogadhatónak a bíróságoknak azt a fajta gyakorlatát sem, hogy a nyári mezőgazdasági munkálatok kellős közepén más ügyek, például feketevágások miatt,676 hozzanak számos gazda ügyében ítéletet. Ezen 671 PML XXV. l-a-2. 1951/82/39. 1951. szeptember 7. Lásd még: Kahler. 1999. 16-17. о. ,,7: PML XXV. l-a-2. 1950/46/11. 1950. december 8. 675 PML XXV. l-a-2. 1951-BÍZ./98/1. 1951. július27. ™ PML XXV. l-a-2. 1950/77. 1950. október 14. 675 PML XXV. l-a-2. Biz. 1951/95 1. 1951. augusztus 22. 676 Az osztályszempontokat természetesen ezen típusú vétségek esetén is figyelembe vették. Azonban a „kulákok" vádlottak esetén különbséget tettek az alapján is, hogy az adott személy kaphatott volna-e vágási engedélyt vagy sem. Ezeket a körülményeket mérlegelve előbbi esetben 3-5. míg a második esetben 6-8 havi szabadságvesztés kiszabására kerülhetett sor. Kis- és középparasztoknál ugyanakkor általában felfüggesztett, vagy csupán rövid időtartamú szabadságvesztést tartottak indokoltnak. Horváth Ibolya - Solt Pál - Szabó Győző - Zanathy János - Zinner Tibor (szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1992. 304. o. 139
