Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A „megrendelés"
egyenlően, vagy még súlyosabban büntettek. Az egyik bíróság például késedelmes aratásért egy 10 holdas gazdálkodó vádlottat 3 évi, egy 16 holdas gazdálkodót 1 évi börtönre, míg egy 46 holdas „kulákot” viszont csak 6 hónapi börtönre ítélt. Úgy vélték a dolgozó parasztokkal szemben hozott túlzó ítéletek a kulákokhoz sodorják ” a középparasztokat, és egyúttal zavart kelthetnek az egyes településeken. Ezen kívül ez a fajta gyakorlat ,, ugyanolyan szembehelyezkedés a törvény szellemével, mint az indokolatlan enyheség a bűnöző kn/ák vádlottakkal szemben’’. Az efféle büntetéskiszabás pedig amellett, hogy az alkotmány szellemének sem felelt meg, úgy ítélték, hogy az egyenesen a szocializmus építésének gátját jelenti a falvakban.667 Probléma volt az is, hogy olykor a szükségesnél több „dolgozó parasztot” állítottak bíróság elé, máskor pedig azt nehezményezték, ha az ezen társadalmi csoporthoz tartozók ügyeiben többnyire csupán kihágási eljárást alkalmaztak. A minisztériumi leiratok ezért főként olyan útmutatást fogalmaztak meg, hogy a ..megfelelően súlyos ügyeket” tereljék csak bírósági útra. A beadási kötelezettségek elmulasztása miatt ugyanis kampányszerűen indítottak évről évre eljárásokat, amitől természetesen a beszolgáltatás előmozdítását várták. Elsősorban azok ellen a „kulákok”, illetve egyéni gazdák ellen kellett vádat emelni, akik a tanácsi intézkedések dacára a kiszabott bírságot nem fizették ki, vagy a felemelt beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget.66,4 A bíróságok elé kerülő ügyek „kiválogatásában” azonban - amint az az alábbiakban látható lesz - más tényezők is nagy súllyal estek latba. Egy 1951 júliusában a bíróságokhoz érkezett leirat arra adott utasítást, hogy akik a beadási kötelezettségüknek csak 1-2 napos késedelem után tettek eleget, vagyis az ilyen ,.jelentéktelenebb ügyekben [...] dolgozó parasztokkal szemben előreláthatólag nem kerül sor tömeges vádemelésre, mert ezen ügyeket az arra illetékes hatóságok kihágási eljárás útján fogják elbíráltatni. Csupán kevés számú, kirívó esetet fognak az államügyészségek a bíróságok elé hozni, ha a terhelt politikai beállítottsága rossz. Ezen ügyekben megfelelő, példamutató büntetés kiszabása mutatkozik indokoltnak. ”ш Az Igazságügyi Minisztérium Ügykezelési Csoportja - a Földművelésügyi Minisztérium „megrendelése” alapján - 1951 szeptemberében az államügyészségeket ebben a kérdésben már úgy utasította, hogy ,, amennyiben egyes járásokban a dolgozó parasztoknál a beadási kötelezettség megtagadása nagy számban fordul elő”, az államügyészségek a gyanúsított személyek gondos kiválasztása után tegyék csak meg a vádemelést. A kis- és középparaszti származású gyanúsítottak közül így elsősorban azokat kellett bíróság elé idézni, akiket úgy ítéltek meg, hogy rendszerellenesek, „ku- lák” vagy „klerikális befolyás” alatt állnak, notórius késlekedők, vagy terményét elfeketézte. Az utasítás azt is rögzítette továbbá, hogy a bíróság elé kerülő esetek száma azonban megyénként ne haladja meg a 2-3 ügyet.6'" A szóban forgó utasítás ugyanakkor arra is kitért, hogy a „helyi pártszervezettel, a tanácsokkal és a rendőrséggel való szoros összeműködésben az államügyészségek megyénként válogassák ki “7 PMLXXV. l-a-2. 1950/46/3. 1950. július 27. w,s PML XXV. l-a-2. A Pest Megyei Államügyészség tájékoztató jelentése a Pest Megyei Tanács VB számára az államügyészség 1951. október havi tevékenységéről, ikt.sz.n. 1951. november 14. m PMLXXV. l-a-2. I951-Biz.'98/I. 1951. július 27. ',7° PML XXV. l-a-2. 1951/82/39. 1951. szeptember 7. Lásd még: Kahler. 1999. 16-17. о.
