Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A bíróságok a szocialista törvényesség szolgálatában
azaz 31%-ra rúgott, a „dolgozó parasztság” aránya. Ezen belül az egy évet meg nem haladó börtönbüntetések száma 19 543, ebből 6734 (35%), míg az egy évet meghaladó ítéleteknél 4738 elítéltből 890 (19%) volt „dolgozó paraszt”/’"1 Zalka Károlynak* 61', a Pest Megyei Bíróság elnökének beszámolójában is tetten érhető a fokozódó terror: bíróságainknak kötelességük [...] az osztályharcban aktívan részt venni. ítélkezésünk éle minden téren, de különösen és legközvetlenebbül a közellátás területén támadó osztályellenség ellen irányai. ítélkezésünk általában osztályharcos. A hibák ellenére is a fejlődés kétségtelen. Szemlélteti ezt a börtönbüntetések aránya. ” Sajnos a jelentésből nem derül ki, hogy pontosan hányán álltak 1952-ben, illetve 1953 első felében a megyében a bíróság előtt, a büntetések szigorára azonban kétségtelen, jól rávilágítanak a következő adalékok: míg 1952-ben a „kulá- kok” 28%-a, addig 1953 első félévében már 52%-uk kapott egy éven felüli börtön- büntetést. Ezen belül 1953 áprilisában 64% volt ez arány. Zalka hozzátette továbbá, hogy „kirívó esetekben súlyos büntetéseket, sőt halálbüntetést is szabtunk ki. Az irányzat a magasabb büntetések felé igazodik". Megtudható ugyanakkor a szóban forgó jelentésből, hogy a megyében 1952-ben több mint 2000, 1953 első öt hónapjában pedig több mint 600 volt azoknak a gazdáknak a száma, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek, illetve bíróság elé állítottak, majd aztán felmentettek. A gazdáknak ezt a - korabeli kifejezéssel élve - „felesleges zaklatását” a párt parasztpolitikájára nézve mindenképp károsnak tartották/’1'" 1951 és 1953. május 1. között a rendőrség, mint kihágási bíróság 850 000 esetben szabott ki büntetést. Ebből 831 000 főt sújtottak pénzbírsággal (ezen belül is 760 000 volt 100 forinton aluli bírságok száma), illetve 19 000-et ítéltek elzárásra, bár ezek jó részét felfüggesztették. A bíróságok 1950-1953. I. negyede között 650 000 ember ügyével foglalkoztak, és 387 000 személy ellen hoztak marasztaló ítéletet. Mindehhez járult még, hogy a beszolgáltatási kötelezettség elmulasztásáért közel 400 millió forint összegű kártérítést vetettek ki törvénytelen és igazságtalan módon.613 Ezek alapján nem véletlen, hogy ezt az időszakot a ,,totális elhárítás" érvényesülésének időszakaként is emlegették.614 Ez ellen emelte fel szavát a Nagy Imre-féle új vezetés, amelyet a júniusi határozatban is deklaráltak: „...Magyarországon olyan mértékben alkalmaznak adminisztratív eszközöket a lakossággal szemben, ami népi demokráciában, dolgozó nép 610 Törvénytelen szocializmus. 99-101. o. 6i 1 Zalka Károly, aki egyébként harminc évig volt a Pest Megyei Bíróság elnöke, bírósági elnöki ars poeticáját a következőképp fogalmazta meg:.....a hírói eskünkhöz híven, törvényesen és lehetőleg minőig igazságosan. Ma is véleményem az, hagy a törvényesség nem feltétlenül esik egybe minőig az igazságossággá/. A törvények minőén fölött állnak, még az igazságosság fölött is. ” Ezzel kapcsolatban talán sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a törvényeket sokszor felülíró párt- és minisztériumi utasítások ebben az értékrendben hol foglaltak helyet? Az elnök később hozzáteszi: .....az eskümhöz hivat minőig törvényesen tártam el. Embert anélkül nem Ítéltem el. hogy az a tényállás, ami az akkori törvény szerint bűncselekményt merített ki, nem bizonyosodott volna be и terhére. ” Grád. 23. o. 612 PML XXV. l-a-2. Jelentés a Pest Megyei Bíróság munkájáról. Zalka Károly beszámolója, ikt.sz.n. 1953. július 2. 611 Az MDP határozatai. 193. o. 6,4 Törvénytelen szocializmus. 100. o. 127
