Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A bírósági ítélkezés - A bíróságok a szocialista törvényesség szolgálatában

államában megengedhetetlen. "< b A júniusi határozatban kimondták továbbá, hogy .. fel kell számolni a törvénytelenségek és törvénysértések gyakorlatát a rendőrség az államvédelmi és igazságügyi szervek, valamint a tanácsok munkájában ”. Az Ország- gyűlés elé törvényjavaslatot kell terjeszteni az amnesztiáról, és az amnesztiatörvény alapján pedig szabadon kell bocsátani mindazokat, akiknek bűne nem olyan súlyos, hogy szabadon bocsátásuk az állam biztonságát, vagy a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné. Meg kell szüntetni az internálások rendszerét és feloszlatni az internálótáborokat, továbbá meg kell vonni a rendőrség bíráskodási funkcióját. „Minden téren, minden eszközzel helyre kell állítani a megrendült törvényességet. ”615 616

A júniusi határozatban foglaltak szerint 1953. július 22-én a Politikai Bizottság határozatott hozott az amnesztiáról, ami alapján megszületett a közkegyelemről szóló, 1953. évi 11. törvényerejű rendelet. Ezek értelmében a 39 547 elítélt, illetve előzetes letartóztatásban lévő személy közül közkegyelemben részesültek a két évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek, a fiatalkorúak, a terhes nők és a gyermekes anyák, valamint az 50. életévüket betöltött nők, illetve a 60. életévüket betöltött férfiak, azaz összesen 24 935 fő/’17

Az „új szakasz" politikájának szellemében változások következtek be a bíráskodásban is. A kormányprogramnak az igazságügy területén megmutatkozó hatásairól Molnár Erik 1955 januárjában készített egy jelentést, amelyben az agrárszektorban jelentkező törvénysértéseket illetően megállapította, hogy sokkal szükebbre szorították a beadási kötelezettség nem teljesítése, valamint a termelési kötelezettség elmulasztása miatt indítható eljárásokat. Ez megmutatkozott az elítéltek számának csökkenésében, ezen belül is nagymérvű apadás jelentkezett a közellátási bűncselekményeknél. Míg 1953 első felében 14 204 vádlottat ítéltek el ezen a címen, addig 1954 első felében már csak 2241-et.618 *

A Pest megyei helyzetet értékelve Zalka Károly is megfogalmazta, hogy a júniusi fordulatot követően ,,a birsági vonalon komoly eredményeket” értek el, ami elsősorban az eljárások számának csökkenésében öltött testet. A megyében 1953 első felében 6089 személy állt bíróság előtt, ezzel szemben a második félévben már csak 2976. A közellátási bűncselekményeknél ez a következőképpen alakult: az első félévi 1445 terhelttel szemben a másodikban már csak 296-an kerültek a vádlottak padjára. Mindemellett lerövidültek a bírósági eljárások, és a felesleges zaklatások megszüntetésében is előrelépés történt, hiszen sokkal kevesebb lett azoknak az ügyeknek a száma, ahol az előzetes letartóztatások után felmentő ítéletekre került sor/’14

Az „új szakasz” büntetőpolitikája kezdetben csak arra irányult, hogy a kialakult helyzeten, amennyire módja volt rá, valamelyest enyhítsen. Az MDP PB 1954. május 12-án fogadta el az ún. új irányelveket, amely a büntetőpolitika középpontjába ,,a társadalmi tulajdon határozottabb védelmét, a termelés zavartalanságának és a

615 Az MDP határozatai. 193. o.

616 Az MDP határozatai. 202-203. o.

617 Az MDP határozatai. 207-208. o. Lásd még: Törvénytelen szocializmus. 134. o.

<>ls Törvénytelen szocializmus. 230. o.

610 PML XXV. l-a-2. Zalka Károlynak. a Pest Megyei Bíróság elnökének „A törvényesség érvényesülése a kormányprogram óta” című beszámolója, ikt.sz.n. 1954. január 21.

128