Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A bírósági ítélkezés - A bíróságok a szocialista törvényesség szolgálatában

Jellemzővé vált, hogy visszaesett a nyomozási munka színvonala is, alapta­lan büntetőeljárások sokasága indult, illetve bírói ítéletek születtek a megfélemlítés és az elrettentés céljával. Mindezek az állampolgárok igen széles tömegét érintették, s egyúttal növelték a bizalmatlanságot az állammal szemben.604 A hatalom ugyanakkor a bíróságra a nép és az állam ellenséggel szembeni védelmezőjeként tekintett, amely így betölthette a mottóban megfogalmazott szerepét, vagyis a népi demokrácia őrévé és a szocializmus építőjévé válhatott.603 „A jog eszközzé váll, s terrorhoz vezeteti ”,606 azaz a hatalom lecsapott mind­azokra, akiket a rendszer, a gazdasági rend fennállására nézve veszélyesnek ítélt. A parasztág elleni törvénytelenségek sorozatába a pártállami vezetés akaratát kiszolgáló igazságügyi szervek, valamint a pártbizottságok és a tanácsok mellett a rendvédelmi szervek is bekapcsolódtak. így az AVH-n belül egy külön apparátus alakult, többek között a „kulákok” sakkban tartására. Péter Gábor 1950. december 23-ai parancsában elrendelte ugyanis, hogy az ún. szabotázselhárító csoporton belül az addig működött mezőgazdasági alosz­tályt két alosztályból álló önálló osztállyá szervezzék. Az osztály feladata lett „az operatív hálózati munka az ellenséges tevékenység felderítésére és elhárítására a Földművelésügyi Minisztériumban, az állami gazdaságokban, a traktor- és gépállomásokon, a termelőszö­vetkezeti csoportokban, a mezőgazdasági magánszektorban és különösképpen a kulákság körben ”.60' Péter Gábor imént idézett parancsa elrendelte továbbá az ÁVH megyei osztá­lyain mezőgazdasági alosztályok szervezését, amelyek felderítő és elhárító munkájukat a „kulákokon" és a szocialista szektor egyes ágazatain kívül a mezőgazdaság megyei csúcs­szerveire is ki kellett, hogy terjesszék. Mindemellett a gazdákat az országot teherautókon járó kulákverő csoportok tartották rettegésben, akik a gazdák fizikai bántalmazásán kívül a kulákellenes hangulat szítására is törekedtek.608 Megállapítható ugyanakkor, hogy a parasztságot ért atrocitások során a párt- bizottságok, a tanácsok, a rendőrség, illetve az ÁVH tevékenysége nehezen különíthető el, szervezeti különállásuk ellenére sokkal inkább tekinthetők egy szorosan együttmű­ködő „akciócsoportnak”.604 Az MDP 11. kongresszusát követően a terror még inkább fokozódott. A fel­emelt ötéves terv végrehajtásával együtt, illetve az azzal szemben megnyilvánuló ellenállás megtörése érdekében emelkedett a kényszerintézkedések - így a letartózta­tottak, a bírósági elítéltek mellett a kitelepítettek, az internáltak - száma. Ennek az irányvonalnak az MDP II. kongresszusának határozata is hangot adott, mondván, hogy ,,erősítni kell az osztályellenség felfedésére és leküzdésére szolgáló állami szer­veket”. Bár a szaporodó eljárások nem csak a gazdákat érintették, de az 1951 utolsó és az 1952 első negyedévében börtönbüntetésre ítélt 24 281 főből 7674 főt tett ki, ™ Törvénytelen szocializmus. 60. o. Idézi: Zinner. 195-196. o. wl> PML XXV. l-a-2. Jelentés a Pest Megyei Bíróság munkájáról. 1953. Biz. 99^77. 1953. június 15. m Zinner. 191-192.0. wo Kiszely Gábor: ÁVH. Egy terrorszervezet története. Korona Kiadó. Budapest. 2000. 31S. o. Lásd még: Törvénytelen szocializmus. 87-88. o. <’os Törvénytelen szocializmus. 88. o. wro Kajári Erzsébet: Hajdúnánási „kulák-úgy” 1951-ben. In: Trezor. 1. A Történeti Hivatal évkönyve. Történeti Hivatal. 1999. 215. o. 126

Next

/
Thumbnails
Contents