Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A bírósági ítélkezés - A bíróságok a szocialista törvényesség szolgálatában

arculat átformálására, és végül, de nem utolsó sorban a politikai ellenfelek megsemmisítésére használta. A tárgyalt kérdéskört illetően a feladat tehát végső soron nem más volt, mint az MDP parasztpolitikájának megvalósítása, ami az osztályszempontú ítélkezésben öltött testet.

Szükség volt ehhez egy megfelelő végrehajtó apparátusra is. Lényegében már 1949-re a hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy a bírói kart megtisztítsa azoktól az elemektől, „akik régi kapitalista felfogást hoztak magukkal és ettől nem tudtak szabadulni"fn Helyükre elsősorban munkás-paraszti származású kádereket ültettek, majd jellemezővé vált, hogy az ún. akadémiai képzés544 keretében népi ülnökökből egy év alatt képeztek bírákat, akik ugyan csak büntető ügyekben ítélkezhettek, de közülük aztán többen gyors karriert futottak be.6l,<)

Molnár Erik igazságügy-miniszter megfogalmazása szerint a bíró munkája „lényegében politikai tevékenység",601 olyan ítélkezőkre volt tehát ezért szükség, akik alá tudták vetni magukat a hatalom által támasztott elvárásoknak. Az MDP II. kongresszusán e kérdés megvitatása kapcsán hangzott el Kovács István hozzászólásában a személyi szelekció azon fontosnak ítélt tétele miszerint „olyan kádereket kell kiválasztani, [...] akik megértik és becsületbeli kötelességüknek tartják a párt, a kormány határozatainak végrehajtását ”.602

A sztálini modellt megvalósítani kívánó pártállami rendszer teljes mértékben megszüntette a hatalmi ágak szétválasztását, ezáltal a bíróság betagozódott az igazgatási apparátusba. A párt és más igazgatási szervek direkt módon beavatkozhattak az ítélkezésbe, így ennek jegyében az Igazságügyi Minisztérium a bíráknak közvetlenül az ítélkezést irányító titkos utasításokat adott. Ezek a hatályos, nyilvános jogszabályokkal teljesen ellentétes követelményeket támasztottak, és az elrettentés céljai fogalmazódtak meg bennük. A független bíróság és a független bíró fogalma tehát - mint a sztálinista állammodelltől idegen elem - eltűnt a magyar ítélkezésből, ,,s a bíráság egy lett a pártállam akaratát végrehajtó apparátus részlegei közül’', vagyis a jogalkotás a politikai célok alárendeltjévé vált. Itt érdemes megjegyezni, hogy Molnár Erik a bírói függetlenség kérdésének egy igen sajátos válaszát adja, mivel vélekedése szerint: „Népi demokráciáink abban a tudatban ismeri el a bírák függetlenségét, hogy a független bírókra nyugodtan rábízhatja az osztályharcos szocialista igazságszolgáltatást.

397 Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1989. Zrínyi Kiadó. 1993. 140. o. Lásd még: Törvénytelen szocializmus. 60. o., Zinner, 195-196. o.. Gaálné. 5. o.

39s Kahler Frigyes: Az ítélkezés irányítása Magyarországon 1949-1956. In: Kahler Frigyes: Szemtől szembe a múlttal. Válogatott írások. Kairosz Kiadó, Budapest, 1999. 10. o.

399 Az 1949. évi 4181. sz. korm. rendelet hívta életre a Büntetőbírói és Államiigyészi Akadémiát. Gaálné. 4. o. Az egy év alatt végzett akadémisták csak büntető anyagi- és eljárásjogi képzést kaptak. Később másfélkét évre emelték a képzés időtartamát, s akkor már polgári jogi alapismereteket is oktattak. Grád András: Egy nyugalmazott megyei bírósági elnök visszaemlékezései. In: Bírák Lapja, 1991/2. szám. 25. o.

<,0° Zalka Károlynak a Pest Megyei Bíróság elnökének visszaemlékezései szerint a 10-12 akadémista dolgozott a Pest Megyei Bíróság keretein belül ..mintegy politikai erősítésként is". .Az elnök elmondása szerint akadt köztük egy pár kiváló tehetségű, akik később valóban jelentős pályát futottak be. de „volt aztán egy középhaj, amely úgy lassan belejött a bíráskodásba”. Grád. 25. o. Lásd még: Gaálné. 4-5. o. m Kahler. 1999.9.0.

Törvény telen szocializmus. 101. o.

Kahler. 1999. 7-9. о.. 40. о. Lásd még: Zinner. 191-192. о.

125