Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A bíróságok a szocialista törvényesség szolgálatában
,A bírság a népi demokrácia őre és a szocializmus építésének eszköze. ”54‘ A bírósági ítélkezés A bíróságok a szocialista törvényesség szolgálatában A Rákosi-korszak jogszolgáltatási szervezetének megalapozása már a koalíciós időszak alatt megkezdődött, az MDP 1948-ban kiadott programnyilatkozatából pedig egyértelművé vált, hogy az igazságszolgáltatás és a jogrendszer gyökeres átalakítása az egyik fő cél. Az életbe lépett változásokat az 1949-es alkotmány is rögzítette, amelyben a VI., a bírói szervezet ismertetéséről szóló rész a következő, ún. rendes ítélkező fórumokat sorolta fel: a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, felső- bíróságok, a törvényszékeket felváltó megyei biróságok, valamint a változatlan névvel fennmaradó járásbíróságok. Az alkotmányt módosító 1950. évi IV. törvény a felsőbíróságokat megszüntette, így létrejött a tanácsrendszer területi beosztásával megegyező háromszintű bíráskodás. Amint a többi megyei bíróság, így a Pest megyei is a 177 000/1950. (XII. 10.) LM. számú rendelet megjelenését követően 1951. január 1- jei hatállyal kezdte meg működését. Felügyelete alá 9 járásbíróság tartozott.54’ A szovjet minták követésének a jogszolgáltatás területén is érvényt kellett szerezni. így Magyarországon a hagyományos jogelvekkel radikálisan szakító, a sztálini modell megvalósulása eredményeképp létrejövő jogalkotás a büntetőjogban az tilnökbi- ráskodáson144 és a háromfokozatú bírósági rendszeren át érvényesült és „a Rákosi- Gerő-féle diktatórikus berendezkedés egyik leglényegesebb alrendszerét képezte ”.3<ъ A Rákosi-éra jogszolgáltatását az ún. büntető bíráskodás túlsúlya jellemezte, amelynek elsőrendű feladatává tették, hogy a diktatúra célkitűzéseinek megvalósításához minden segítséget megadjon. A napi gyakorlatban mindez kiváló lehetőséget biztositott arra, hogy az egyes államhatalmi és államigazgatási szervek a rájuk háruló igazgatási és termelési feladataikat - amit a rendelkezésükre álló eszközökkel nem tudtak végrehajtani - bírósági útra terelve, büntetőeszközök igénybevételével oldják meg.346 E mögött azonban sokkal több rejlett. Az ítélkező bíráknak ugyanis sohasem lehetett szem elől téveszteniük a politikai szempontokat, a büntető igazságszolgáltatás általános céljait és az ezzel elérni kívánt eredményeket. A büntető bíráskodást ugyanis a hatalom valójában a társadalom strukturális átalakítására, a tulajdonviszonyok megváltoztatására, az ideológiai "L PML XXV. l-a-2. Pest Megyei Törvényszék iratai. Elnöki iratok. Bizalmas iratok. 1949-1954. Biz. 99/77. 1953. június 15. :í Gaálné Barcs Eszter: A bírósági rendszer változásai 1945 után Pest megyében. A tanulmány a Pest Megyei Levéltár 2009. november 26-ai tudományos ülésén elhangzott előadás szerkesztett változata. 1 -3. o. A népi ülnökök alkalmazását a bíráskodás egész területén az 1949. évi XI. tv. vezetette be. З‘ъ Zinner Tibor: Büntetőjog és hatalom. In: Múltunk, 1998/2. szám. 192. o. Zinner Tibor - Szakács Sándor - Habuda Miklós - Svéd László - Szomszéd Imre - Markó György - Balogh Margit: Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése. Zrínyi Kiadó és Új Magyar- ország. 1991. (A továbbiakban: Törvénytelen szocializmus.) 60. o. Lásd még: Zinner, 195-196. o. 124
