Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A szántóföldi termeléssel összefüggő igazgatás, az igazgatási feladatokat ellátó szervek
a területek megszántásról, vetőmaggal történő ellátásáról. Módjában állt szerződéses vezetőket is alkalmazni, sőt akár a felesbérletbe-adásra is lehetősége volt.319 A Pest Vármegyei Gazdasági Felügyelőség 1947. májusában jelentette, hogy a vármegyében kb. 5000 kh parlagterület volt nyilvántartásba véve. Később már 7000 kh körül volt a nyilvántartott és a hasznosításra kerülő parlagterület. Ezen felül például Peszéradacson további 6000 kh legelő került bérbeadásra, amelynek hasznosítása az országos miniszteri biztos feladatkörét érintette. Az ellenőrzést nehezítette, hogy az Országos Földhitel Intézet (OF1) antedatálta a haszonbérleti szerződéseket.3"" A mezőgazdasági termelés támogatásának egyik módja a szerződéses termelés volt. Főleg a cukorrépát, az ipari növényeket, esetleg a vetőmagvakat termelték szerződés alapján; azokat a terményeket tehát, amelyek előállítása nehéz, értékesítése pedig bizonytalan volt. A termelési szerződésekhez, illetve érdekképviseleti megállapodásokhoz rendszerint a szakminiszter hozzájárulása volt szükséges. A magtermesztés fejlesztésének érdekében a miniszter elrendelhette a termelők termeltetéssel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzését (5480/1948. Korm. számú rendelet). A szerződéses termelést a 3990/1947. M.E. számú rendelet szabályozta. A felsorolt növényekre minden év január 31-ig meg kellett kötni az érdekképviseleti megállapodást az Ipari Növénytermelési Bizottság útján, amit ezt követően a miniszter hagyott jóvá. A 8090/1948. Korm. számú rendelet értelmében a növények és a magvak termelésére, illetve elszaporítására a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, az állami gazdaságok és a Növénynemesítő Telepek, a Növénytermelési Hivatal, az Állami Vállalatok és azok köthettek mint termeltetők szerződést, akiknek az Országos Tervhivatal javaslata alapján a földművelésügyi miniszter erre engedélyt adott. A szerződéses termeléssel kapcsolatos egyes elvi kérdések megtárgyalására és összhangba hozatalára tanácsot kellett létesíteni. Az egyik, 1946 tavaszán megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezleten elhangzott, hogy több helyen még mindig csak vonakodva tettek eleget az ipari növénytermelési kötelezettségnek, jóllehet ehhez fontos nemzetgazdasági érdekek fűződnek. Ez alól felmentést a megyei gazdasági felügyelőségek lehetőleg ne adjanak, és ilyen kérelmet lehetőleg ne is terjesszenek elő -hívta fel a figyelmet a kerületi gazdasági főfelügyelői értekezleten felvett jegyzőkönyv.321 Az földművelésügyi miniszter feladata volt, hogy szükség esetén a vetőmagvak, eszközök, berendezések, felszerelések tartását, használatát és forgalmát szabályozza; azokat ideiglenesen igénybe vehesse, tulajdonosát átengedésre kötelezze, egyes növények termelését korlátozza, vagy kötelezővé tegye. Ezekben az években írták többek 319 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 7/1947. 1947. január 22. a kerületi gazdasági főfelügyelő levele vm. Vármegyei és Szeged tvli jogú városi m. áll. Gazdasági Felügyelőségnek. (A kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 3:0 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 2LI947. A Pest Vármegyei Gazdasági Felügyelőség 1947. május 14-én kelt levele Gonda Béla országos miniszteri biztosnak a parlagterületek hasznosítása tárgyában. ’:l PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 13/1946. Budapest, 1946. május 2.7. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged tlij Városi gazdasági felügyelőségnek. 1946. március 17. 97
