Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A szántóföldi termeléssel összefüggő igazgatás, az igazgatási feladatokat ellátó szervek
között elő a napraforgó kötelező termesztését is. Aki szántófölddel rendelkezett, köteles volt föterményként, szegélyként vagy köztesként napraforgót termeszteni.322 1948-ban az őszi mezőgazdasági munkák irányítása még csak nagyvonalakban valósult meg. A földművelésügyi miniszteri rendelet csupán azt írta elő, hogy a gazdálkodó szántóföldjét legkésőbb december 31-ig köteles felszántani. Szántóterületének legalább 35%-át ezenfelül köteles volt kenyérgabonával (búza, rozs) bevetni.323 A vetéshez búzából 100 kg, rozsból 90 kg vetőmagot kellett számítani holdanként. A községekre megállapított 1949-es vetésterv alapján a helyi népi bizottság állapította meg a kenyérgabona vetésterületét. A rozst október 15-ig, a búzát pedig október 31 -ig kellett elvetni. A tavaszi vetés alá kerülő területen a mélyszántással december 15-ig kellett végezni. Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezett traktorral vagy igásállattal, a községi elöljáróságtól kérhetett segítséget.324 Ugyancsak miniszteri rendelet tette kötelezővé 1948-ban és 1949-ben az őszi gabonafélék learatása utáni tarlóhántást.3"3 Ezt azonban ekkor még a gyomnövények elhatalmasodása és a rovarkárok meggátlása érdekében rendelték el. 1948-ban - 1945 után immár sokadjára rendeletileg szabályozták a traktorok szántási kötelezettségét is. Ennek megfelelően a 30 lóerőnél kisebb traktorral legalább 330 hold, az 50 lóerőnél kisebb traktorral 390 hold, az 50 lóerős vagy annál nagyobb teljesítményű traktorral 510 hold földet kellett középmélyen megszántam.326 327 * Rendelet írta elő 1949 őszén a községi traktorbizottságok létesítését is. Ezt követően, a rendelet részletesen felsorolta a traktorbizottság tagjait és feladatkörüket. A bizottságnak traktorszántási tervet kellett készítenie, amelyet ,,szeptember hó 15. napjáig köteles a járási gazdasági felügyelőnek megküldeni, aki azt a járási népi bizottság meghallgatása után jóváhagyja és a bizottságnak szeptember hó 25. napjáig visszaküldi."111 Megjegyzendő, hogy 1949-ben a gépállomások traktorállományát is beszámítva jó, ha 3-4 traktor volt községenként. A vetőmagok és az üzemanyagok elosztása A vármegyei Közigazgatási Bizottság 1945. október 11-i ülésen az elnöklő alispán megállapította, hogy a vármegye területén alig haladnak az őszi vetések, mert vetőmag nem áll a megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Ez a probléma elsősorban az újonnan földhöz juttatott kisgazdákat sújtotta. Az alispán emlékeztetett arra a kormányrendeletre, amely szerint a mezőgazdaság megsegítésére kölcsönt biztosít az állam, amit a kormánytól kell igényelni, és ebből kell aztán a rászorultak részére a vetőmagot megvásárolni. Az előterjesztést végül határozatként fogadta el a bizottság.3213 '22 Gouda, 1970. 290. p. 323 A 245 200/1948. F.M. számú rendelet. 324 A 15 008/1949. F.M. számú rendelet ,2> A 242 200/1948. F.M. számú rendelet, valamint a 8201—1/1949. F.M. számú rendelet 326 A 228 700/1948. F.M. számú rendelet. 327 A 15 014'1949. F.M. számú rendelet. 3-11 PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ir a/ Ülési jegyzőkönyvek. 1945. okt. 11. 98
