Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Az erdészeti szakigazgatás
végrehajtását. Alsó fokon az erdőfelügyelőségek, középfokon az erdőigazgatóságok, felső fokon pedig a miniszter volt az erdőigazgatás illetékes szerve. A kincstári erdőket az erdőigazgatóságok alá rendelt 26 erdőhivatal gondozta. A miniszter véleményező szerve erdészeti ügyekben az Országos Erdőgazdasági Tanács277 278 279 volt.274 Az 53 300/1935. F.M. számú rendelet 1935. augusztus l-jétől Kaposvár, Gödöllő, Miskolc, Debrecen és Szeged székhellyel irta elő az állami erdőgazdaságok felállítását. A háború után a 80 600/1945. F.M. számú rendelet július 1-jei hatállyal Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg, Szombathely, Győr, Budapest, Balassagyarmat, Eger, Miskolc, Debrecen és Szeged székhellyel 11 -re emelte fel számukat. A közvetlenül a szakminisztérium felügyelete alatt működő szervek ügykörébe tartozott az erdőbirtokok határainak kijelölése, az erdőbirtokok felméréséhez, gazdasági beosztásához és térképezéséhez szükséges mérnöki munkálatok elvégzése, az erdőbirtokok területének nyilvántartása. Az igazgatóság készítette el az üzemtervet és végezte el az üzemtervvel kapcsolatos egyéb üzemrendezési munkálatokat, jelölte ki a foganatosítható fahasználatokat, illetve a szükséges erdősítéseket, és felügyelte az ezzel kapcsolatos jogszabályok megtartását. Engedélyezte az erdőknek erdőgazdasági művelés alól csereterület szolgáltatásával vagy anélkül történő végleges kivonását, irányította és ellenőrizte az állami erdőgazdaságok kezelését, továbbá az erdészeti és természetvédelmi közigazgatást. Elén az erdőigazgató állt, akinek beosztottjai a főerdőtanácsos, az erdőtanácsosok, a főerdőmémökök, az erdőmérnökök, valamint a segéderdőmémökök voltak Az igazgatóságok mellett számvevőség működött. A 12 120/1945. M.E. számú rendelet szerint az erdőigazgatóságok beolvadtak az e rendelettel létrehozott Állami Erdőgazdasági Üzemek szervezetébe. A 12 130/1945. M.E. számú rendelet pedig megszüntette az elsőfokú erdőrendészeti jogkörüket, és azt az erdőfelügyelőségek hatáskörébe utalta. Az 53 300/1935. F.M. számú körrendelet értelmében 1935. augusztus 1-jétől az ország területét 22 erdőfelügyelőségre osztották fel. Ezek területe általában egy-egy megye területével esett egybe. A 12 130/1945. M.E. számú rendelet újjászervezte ezeket a hivatalokat és hatáskörükbe utalta a volt erdőigazgatóságok ügykörébe tartozó, továbbá az erdőrendészeti ügyekben elsőfokú hatóságként teendő intézkedéseket is, továbbá az erdőknek és a természetvédelmi rendelkezések alapján védett területeknek a közvetlen állami felügyeletét, valamint az államerdészeti kezelésbe átvett erdők gondozását. A 10 427/1949. F.M. számú rendelet 1949. április 3-i hatállyal megszüntette ezeket a hivatalokat, teendőiket ezt követően a mezőgazdasági igazgatóságok vették át.280 Az erdőfelügyelőségek munkája, hasonlóan a vármegye többi hivatalához, a hivatalnokok menekülése, majd pedig az igazolások következtében nehezen indult 277 Az Országos Erdőgazdasági Tanács 1935. augusztus 1-jétől 1945 december 23-áig működött Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935. évi IV. te. 237. §-a rendelte el felállítását. Főfelügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolt felette. A miniszter véleményező testületé volt, amelynek feladata abban állt. hogy összehangolja az erdészeti közigazgatásban a közérdeket és az erdőtulajdonosok érdekeit. A tanács 30 tagból és póttagból állt. akiket három évre a fölmüvelésügyi miniszter nevezett ki. (Megszüntetését a nemzeti kormánynak az erdészeti igazgatás átszervezése tárgyában kiadott. 12 130/1945. M.E. számú rendeleté mondta ki.) 279 Csizmadia. 504. p. 2m A Magyar Állam szervei. 1985. 146. p. 84
