Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Az erdészeti szakigazgatás
meg. A Földművelésügyi Minisztérium igazolóbizottsága arra törekedett, hogy eljárásuk soron kívül lefolytatható legyen. Emiatt össze kellett írni az érintett, központi szolgálatot teljesítő közalkalmazottakat, és a kimutatást 48 órán belül az elnöki osztályhoz be kellett küldeni. A Budapesti Erdőfelügyelőség esetében ez két személyt érintett. Az egyik egy főerdőtanácsos volt, aki Kassára történő kirendelése során, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a városban tartózkodott, a másik pedig egy erdőtanácsos, aki Esztergomban volt szabadságon a budapesti bevonuláskor/*1 A központi illetékhivatal 1945. október 1-jétől újrakezdte működését. Ennek megfelelően minden tényleges szolgálatot teljesítő, illetményben részesülő, rendszeres állásra kinevezett alkalmazott két példányban törzskönyvi lapot és egy példányban számfejtőlapot volt köteles kiállítani. Az állami erdőgazdasági birtokok vagy az állami mezőgazdasági birtokok mellé rendelt számvevősége által elszámolt és járandóságaikat az illető üzemek terhére élvező alkalmazottak törzskönyvi lapját, valamint a számfejtőlapokat a hatóság, a mellérendelt számvevőségeknek tartozott megküldeni/82 PPSK vármegye alispánja 1945. szeptember 17-én határozott a vármegyei közös erdőőri szervezet 1945. évi költségelőirányzatáról és az erdőőri járulék kivetéséről. A véghatározat értelmében a gazdasági albizottság jóváhagyta a vármegye által a Budapesti Magyar Állami .Erdőfelügyelőség illetékességi területén az 1945. évi IV. te. 43. §-a alapján fenntartott járási erdőőri szervezet 1945. évi költségelőirányzatát és az erdőőrzési járulék kivetési lajstromát. Ennek megfelelően a költségelőirányzatot és a járulék kivetési lajstromot 121 645 pengő végösszeggel állapította meg. Ez azt jelentette, hogy 12 164,5 kh után kellett a birtokosoknak kh-anként 10 pengőt fizetni. A vármegye hivatalos lapjában közzétett rendelkezés ellen fellebbezni lehetett 15 napon belül a gazdasági albizottság útján a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Ezután a rendelkezés a járulék beszedéséről intézkedett. A véghatározatot a vármegyei törvényhatósági bizottságnak - mint a közös erdőőri szervezetben lévő községi erdőbirtokosok vagyonfelügyeleti hatóságának - a kimutatással együtt hozzájárulás végett megküldték. Az korábbi, kh-ankénti 1 pengő erdőőrzési járuléknak 10 pengőre való emelése a faárak emelkedésével még így sem volt arányos — olvashatjuk az ügyiratban.281 282 283 A földreform végrehajtása jelentős mértékben leterhelte a megyei erdészeti szakigazgatás munkáját. Az FM 1945. őszén az Országos Földbirtokrendezési Tanács (OFT) Telepítési Hivatalának megkeresésére azt közölte, hogy a nehézségek miatt nem tartja kielégítő megoldásnak, ha a Telepítési Hivatal mellé csupán egyetlen erdőmérnököt rendelnek ki. A vármegyei erdészet gondjainak megoldásához szükséges, 281 A szakminisztérium 1945. április 13-án levelet intézett valamennyi fő- és ügyosztálynak, a számvevőség vezetőjének és a segédhivatali főigazgatónak a Vörös Hadsereg bevonulásakor szolgálati helyüktől távol lévő, de időközben oda visszatért alkalmazottak igazolása ügyében. (PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir, a/Iktatott ir. 22/1945.) 282 Az FM levele 1945. július 30-án valamennyi számvevőség vezetőjének, a számvevőség mind a hat csoportjának, az utalványozási joggal felruházott hivataloknak és a melléjük rendelt számvevőségeknek, a vezető segédhivatali főigazgatónak és valamennyi alárendelt hivatalnak, intézménynek és közegnek 6915/eln. szvig./1945. szám alatt. (PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir. a/lktatott ir. 11/1945.) 283 PML XXL 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskim megye alispánjának ir. b/ Közigazgatási iratok. 20 690/1945. 85
