Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Az erdészeti szakigazgatás
kezelésébe mentek át.2 3 Csak a 10 hold alattiak maradtak magánkézben.272 273 274 275 A 300 000 kh hitbizományi erdőbirtokból semmi sem maradt meg. A különböző magánkézben lévő erdők területe 910 000 kh-ról 150 000 kh-ra csökkent. Az egyházak 282 000 kh erdejéből a földreform után a püspökségeknél és a káptalanoknál csak 7 300 kh maradt. Az állami birtokok területe, amely korábban az erdőségek alig 5%-át tette ki, a változások következtében meghaladta a 75%-ot7b A földművelésügyi miniszter 1946. december 4-én levelet intézett az állami erdőfelügyelőségeknek a magánerdők birtokbavételével kapcsolatban. Mivel a rendelkezés végrehajtásához szükséges erdőbirtok nem állt a Földalap rendelkezésére, a miniszter úgy döntött, hogy a 100 kh-nál, illetve a 600/1945. M.E. számú rendelet 14. §-ának hatálya alá eső tulajdonos esetében a 200 kh-nál kisebb birtok tartozékát képező, 10 kh-nál nagyobb erdőterületet tulajdonosának birtokában mindaddig meg kell hagyni, amíg az őt megillető csereingatlan kijelölése meg nem történik.276 Amennyiben pedig ilyen erdőingatlanok már valamely község vagy az állam tulajdonába kerültek, a birtokbavételt további intézkedésig fel kellett függeszteni. A miniszter hozzájárult ahhoz, hogy a rendelet hatálya alá eső erdőkben az 1946/1947. évi termelési idényre esedékes fahasználatokat tulajdonosaik a szabályozás korlátain belül érvényesítsék. Ennek a rendelkezésnek a hatálya az 1923. évi XIX. te. alapján alföldfásítási célra kijelölt területekre, valamint az erdöbirtokossági társulati erdők használati illetőségeire is kiterjedt. A Földművelésügyi Minisztérium az érdekelt tulajdonosokat ott, ahol a birtokukban csereingatlan hiányában visszamaradó erdők egymással és esetleg a közbeékelt, 10 kh-nál kisebb erdőkkel összefüggő erdőtestet alkottak, erdeik birtokossági társulattá alakítására, összefüggő erdeiknek osztatlan közös használatára, valamint az anyag- és pénzkezelésre is kiterjedő államerdészeti kezelésbe adására kötelezte.277 Az erdőfelügyelőség és az erdőigazgatóság 1949 előtt A magyar erdészeti szakigazgatás az 1935. évi IV. te. alapján szerveződött, az állami mellett a magángazdaságokban felügyelte az erdőállomány védelmét, valamint az erdők ütemterv szerinti kezelését, a szakértő személyzet alkalmazására vonatkozó rendeletek 272 Az erdőbirtokossági társulat jogi személynek számított, szervei pedig az elnök, a választmány és a közgyűlés voltak. A tagoknak csak illetőségük volt, amelynek arányában használat járt nekik. (Patakv. 1970. 301. p,) 274 Egy 1945. évi kormányrendelet elválasztotta a vadászat jogát a földtulajdontól és meghatározta az állami vadászati felügyelet rendszerét, Mintegy 2000 vadászterületet alakítottak ki. és adtak erdőgazdasági kezelésbe, illetve vadásztársaságok haszonbérletébe. (Kollega Tarsoly. 1996. 5 70. p.) Az alkotmány 6, pontja végül az erdőket az egész nép vagyonának nyilvánította. 275 Ákos - Aha. 1954. 67. p. 27,1 A vonatkozó törvényi hely pontosan így szólt: „Megváltás alá keniI minden 10 k. holdnál nagyobb erdőterület. De amennyiben a megváltás alá keiiilő erdő 100 k. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megjelelő arányban máshol kell kártalanítani. " A 600/1945. M.E. számú rendelet 19. Íjának 3. bekezdése. 2" PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai, b/ Közigazgatási iratok. 5106/1947. 83
