Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A földreform értékelése

Sorszám

Járás ill. megyei város

A népesség összes létszáma

Ebből földjuttatást kapott személyek száma

Arány

(%)

1.

Abonyi járás

32 272

2 545

7,9

2.

Alsódabasi járás

52 777

5 993

1 1,4

3.

Aszódi járás

31 494

3 153

10,0

4.

Budakömyéki

járás

81 846

5 183

6,3

5.

Gödöllői járás

54 220

2 704

5,0

6.

Gyömrői járás

28 227

1 676

5,9

7.

Monori járás

71 465

3 655

5,1

8.

Nagykátai járás

67 535

7 129

10,6

9.

Ráckevei járás

61 234

3 012

4,9

10.

Szentendrei járás

27 450

959

3,5

11.

Szobi járás

27 562

1 531

5,6

12.

Váci járás

55 504

3 644

6, 6

13.

Cegléd megyei város.

37 965

1 046

2,8

14.

Nagykőrös megyei város

29 397

1 074

3,6

15.

Szentendre megyei város

9 273

366

3,9

16.

Vác megyei város

21 319

283

1,3

"

Pest megye összesen

689 540

43 953

6,4

A városokban a lakosság átlagban 2, 8%-a részesült valamilyen juttatásban, a járásokban azonban ez az arány 7,0 százalék volt. A járások közül a gazdagabb Budakömyéki és Szentendrei járásban a legtöbben - a statisztika szerint - a legkisebb juttatási kategóriába (0 - 1 katasztrális hold között) tartoztak. Ez elsősorban arra volt visszavezethető, hogy ezeken a területeken viszonylag sok, az átlagosnál gazdagabb (elsősorban sváb) település volt.257

Az ingatlanforgalom korlátozása és a telekkönyvezés

1945-től, az ingatlanforgalmi bizottságok 1948-ban történt felállításáig, az ingatlanforgalmat érintő ügyeket intéző legfontosabb megyei szerv a vármegyei Közigazgatási

Pest megye földosztási adatai. (Az 1949. évi népszámlálás. Bp„ 1950.) Közli: Szahá, 1985. 119.

78