Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A földreform értékelése
Bizottság volt, amelynek ülésein is tárgyaltak ilyen típusú ügyeket. Az 1945. október 11-i ülésen szóba került az a probléma, hogy néhányan jóhiszeműen egykori volksbundisták birtokait vették meg, majd pedig később az ingatlanaikat az állam lefoglalta. Ezek az emberek később nehezen kapták vissza pénzüket, és sok egyéb kellemetlenségük származott az ilyen ügyekből. A vármegyei Közigazgatási Bizottság végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a sváb községekben háromtagú bizottságok működtek, amelyeket minden vásárlásnál meg kellett volna kérdezni. Emellett pedig a fibek kötelessége volt összeírni azokat a felosztandó birtokokat, amelyek ,.fasiszták " kezében voltak."38 A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának állami ellenőrzését a 13 100/1948. Korm. számú rendelet által létrehozott Ingatlanforgalmi Bizottság* 2 *'4 * * * * végezte. Feladata a parasztbirtokok elaprózódásának megakadályozása volt. A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségét (DEFOSZ) két tag, a földműves-szövetkezetek megyei választmányát egy tag, a Földművelésügyi Minisztériumot két kiküldött képviselte a bizottságban.260 A 33 100/1948. F.M. számú rendelet értelmében ez a bizottság döntött az örökösödés kivételével a birtok és tulajdonjogi átruházások hatósági engedélyezéséről. Megállapították a vételárat is, ami nem lehetett több mint az adott terület kataszteri jövedelmének harmincszorosa, sőt állami elővásárlási jogot is megállapíthatott bizonyos ingatlanra. Az önálló ügyosztályként működő bizottság iratait külön kezelték és iktatták: az ingatlanforgalmi ügyeket „ifr", az állam részére történő felajánlásokat pedig ,,Mir" megkülönböztetéssel jelölték."61 Az Ingatlanforgalmi Bizottság ülésén 1949. augusztus 17-én az ingatlanfelajánlási ügyek tárgyalásánál az MDP Pest Megyei Bizottságától megjelent Molnár elvtárs, aki bejelentette, hogy a Mezőgazdasági Igazgatóság a termelőszövetkezeti csoportok részére átveendő területek ügyében előzetesen mindig tárgyal a megyei pártbizottsággal. így azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a mezőgazdasági igazgatóság tesz át az ingatlanforgalmi bizottsághoz, a pártbizottság már előzetesen hozzájárult.262 A bizottsági üléseken a következő ügyrendet követték: mindennap tárgyalt az elnök, Mátyás Elemér és az egyik bizottsági tag, Pintér Károly. Flétfőn, szerdán és pénteken tárgyalt Hallai István, kedden, csütörtökön és szombaton pedig Sz. Tóth István bizottsági tag. Ennek eredményeként a bizottság mindig határozatképes maradhatott. Ezen felül póttagokat is választottak annak érdekében, hogy közülük valaki minden bizottsági ülésen jelen legyen. Az elnöknek pedig a tetemes munkára tekintettel átmenetileg részt kellett venni az ügyosztály munkájában. PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ir. a/ Ölési jegyzőkönyvek. 1945. okt. 11. 2'9 Az anyagról a levéltári rendezés folyamán (szemben a Földbérlö Fellebbezési Bizottsággal! önálló fondot hoztak létre (PML XXIV. 204.). Az 1949-ben és az 1950-ben keletkezett iratok 4,92 iratfolyómétert tesznek ki. :60 Gonda. 1970. 284. p. lV Krizsán. 1960. 31. p. 2<c PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. a/ Megyei Földbérlö Fellebbezési Bizottság ir. 411/1949. 79
