Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A földreform értékelése
A földreform során igénybe vett terület 60%-a lett magánszemélyeké és igen jelentős hányad lett közületi tulajdon..Nem csak a földeket érintette az igénybevétel, hanem a nagybirtokon talált élő- és holtfelszereléseket is, valamint a vetőmag- és takarmánykészletet is. Az ország 25 megyéjében több mint 1500 kastély és kúria került 8000 katasztrális hold területtel állami tulajdonba, ahol iskolák, gyermekotthonok, üdülők, kórházak létesültek. Emellett igénybevettek és szövetkezeti hasznosításra ítéltek 160 szeszgyárat, több száz malmot és egyéb mezőgazdasági üzemet, traktort, gőzekét, cséplőgépet. A földhivatal számításai szerint a földön kívüli juttatások, épületek, gépek, eszközök stb. 18-20 millió mázsa búza értékének feleltek meg.25! A reform társadalmi hatásait nézve megállapítható, hogy megszűnt a nagy- birtokos osztály, de jelentős mértékben csökkent a 60 hektárnál kisebb területtel rendelkező birtokosok száma és földállománya is. Ez a viszonylag kis számú és kevés földdel rendelkező, de korábban befolyásos kis- és középbirtokos réteg a reform után már nem játszott jelentős szerepet sem a mezőgazdasági népességben, sem a termelésben, sem pedig a falu társadalmában.“54 253 A birtokreform következtében az üzemi struktúra és a termelés szerkezete is megváltozott, csökkent a kalászosok, a szálastakarmány-félék, valamint a kereskedelmi és ipari növények termelése, a kisgazdaságok, pedig egyre több mezőgazdasági kisgépet igényeltek, amelyek előállításához szénre és vasra volt szükség. Problémát okozott az, hogy ezeket a nyersanyagokat sajnálatos módon a jóvátételi szállítások felemésztették. 2,6 A földbirtokreform Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 221 községet érintett. Ezeknek a területén igénybe vettek 401 342 katasztrális holdat. Ebből (945 májusáig, a jelentés összeállításának időpontjáig 65 749 igényjogosult részesült juttatásban. Az alispáni beszámoló örömmel tért ki arra is, hogy a telekkönyvezési munkálatok gyorsan haladtak. 1948 tavaszáig 331 805 katasztrális holddal kapcsolatban történt meg a telekkönyvi végzések kiosztása. Probléma volt ellenben, hogy nagyon sok községben ekkor még nem történt meg a házhelyosztás, valamint a már kiosztott telkek jelentős hányadának telekkönyvezése sem. Pest megyében végül a következőképpen alakult járásonként illetve városonként a juttatásban részesülők aránya: 253 254 * 256 253 Szakács, 1971.6-7. p. 254 Donáth. 1977. 97. 2,1 „Meg kell említenünk, hogy a fölJhirtokreform-rendelet több részletében olyan törekvéseket árult cl, mintha bizonyos társadalmi osztályok egyszerű gazdasági tönkretételét célozta volna. Néha még hangok is hallatszottak, hogy ez az intézkedés büntetés a magyar birtokos osztály múltjáért. Am megfelel-e mindez az igazságnak, megfelel-e a természettörvénynek? Helyes-c a kollektiv igazságszolgáltatás elve? A földosztásnál pártpolitika érvényesült,'és katonáink is kimaradlak a földosztásáé)!. Nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat tárgyává, hanem a benne megnyilvánuló bosszúálló szellemet, mely ígéri ugyan a vagyonukból kiforgatott tulajdonosoknak a jóvátételt, de az Ígéretből aligha lehet valami. Magára a reformra is kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy végrehajtásában is nélkülözte a megfontoltságot és méltányosságot, s ennek az elsietett, szenvedélytől fűtött munkának gazdasági következményeit sínyli, és kitudja, mily hosszú ideig s íny leni fogja az egész lakosság, főleg a városi dolgozók. ” (Mindszenty József hercegprímás pásztorlevele. 1945. október 18. Pártközi értekezletek. 2004. 147. p.) 256 D. Mulnár, 1996. 151 l.p. 77
