Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A földreform Pest megyében
1945 utolsó hónapjaiban az alispáni évnegyedes jelentés tanúsága szerint az elkobzott vagy megváltott ingatlanokhoz tartozó élő és holt gazdasági felszerelések leltározása majd szétosztása került napirendre.244 245 * 247 1946 elejére a földigénylő bizottságok feladatai jelentős mértékben csökkentek. Az elnök vagy a szőkébb bizottság konzultált az elkészült juttatási terv ügyében a felettes szervekkel, illetve ellátta az egyéb napi, hivatali teendőket. A bizottságok tevékenysége azonban ekkor már nagyrészt abban merült ki, hogy a megyei tanács számára továbbra is elkészítette a szükséges leltárakat, illetve kimutatásokat. Jóllehet 1946 végén az ország 3200 községéből csupán 90-ben jutottak el a telekkönyvezésig, tehát a földreform adminisztrációs feladatainak lezárásig, a földosztás lényegében már mindenhol véget ért, a bizottságok munkája, pedig befejeződött.'4’ A földreform Pest megyében Házi Árpád alispán 1945 tavaszán erélyes hangon szorgalmazta a földreform munkálatait: ,, Tudatában vagyok annak, hogy a közigazgatás az egyes ügyiratok intézését nem nélkülözheti,” olvashatjuk a jelentésben, majd nyomatékosan hozzátette: „most azonban nem hosszadalmas levél- és iratváltások képezik a hatóságok első feladatát, hanem a főszolgabírók járják végig a községeket, ahol kell, biztassanak, lelkesítsenek, segítsenek, ahol kell kemény kézzel sújtsanak azok felé, akik akadályozni merik a felszabadított Magyarország legnagyobb vívmányát, a földreform végrehajtását. ” A nagyobb nyomaték végett hozzátette: „azok ellen, akik a földreform végrehajtása tekintetében nem követnek el mindent, akik rendeletet, újabb és újabb utasításokat várnak, ahelyett, hogy öntevékenyen sietnének annak megvalósítását meggyorsítani, ” a lehető legerélyesebben fog fellépni. A rendkívüli helyzet miatt a következő kérdésekkel kapcsolatban minden nap jelentést kellett küldeni az alispán részére: 1. mikor alakult meg a községi, városi földigénylő bizottság, 2. mennyi az egyes községekben illetve városokban a földbirtokreform alá kerülő földterület nagysága, azok kinek a tulajdonát képezik, 3. mennyi a földigénylők száma és azok összes igénye községenként. A szükséges futárszolgálat megszervezése is a főszolgabírák és a polgármesterek feladata lett (községenként váltott futár, ún. „stafétarendszer’’ szerint.)"46 A vármegyei alispán az április 11-én kiadott körrendeletében megkövetelte, hogy a földreform mindenhol a lehető legradikálisabban, a legszociálisabban és a lehető leggyorsabban kerüljön végrehajtásra. A hatóságok vezetői támogassák az egyes pártokat a fíbek megalakításában, majd pedig segítsék azokat „az eléjük tornyosuló akadályok elhárításában " a bonyolultabb ügyek megoldásához pedig „ tudásukkal és tanácsaikkal telkesen járuljanak hozzá ”, és végül, ahol esetleg nem alakult földigénylő bizottság, ők maguk kezdeményezzék a testület felállítását.'47 244 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. 1/ Alispáni évnegyedes jelentések. 1945. év. 8. p. 245 Gunst. 2005. 57. p. :4'' PML XXI. 4. PestrPilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. 1/ Alispáni évnegyedes jelentések. 1945. ápr. 1- 1945. jún. .70. 247 PML XXL 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. 1/Alispáni évnegyedes jelentések. 1945. ápr. 1-jún. 30. 73
