Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A községi földosztó szervek
Megyei Földhivatal 1948. január 23-án elutasította a Gyóni Földigénylő Bizottság elnökének kérelmét, mert azt túlzónak találta. A végleges döntés előtt a földhivatal egyik emberét kiküldte a helyszínre, aki kikérte a helyi UFOSZ és a helyi FEK.OSZ vezetőinek véleményét. Álláspontjuk szerint az elnököt nem is illeti meg a külön díjazás, mivel a földreform során hat hold többlet- juttatásban részesült, és tekintettel arra, hogy csupán egy gyermeket nevelt, helyzete kielégítőnek tűnt, és így, szólt az indoklás, „felesleges megterhelni az államot ”. A bizottságok számtalan más nehézségbe is ütköztek munkájuk során. A birtokosokat például a hatóságok arra kötelezték, hogy jelentsék a birtokok nagyságát és az azon lévő tulajdoni viszonyokat. Mivel azonban a tulajdonosok jelentős része elmenekült a Vörös Hadsereg elől, vagy egyszerűen nem tett eleget a felhívásnak, illetve a menekülő tisztviselők sok esetben maguk vitték el a telekkönyveket, nyilvántartásokat, ennek az utasításnak a települések egy részében nem lehetett megfelelni. A bizottságok munkájuk elvégzéséhez nagymértékben igényelték az elöljáróságok segítségét. Házi Árpád alispán 1945. április 11-én kiadott rendeletében felszólította az alárendelt hatóságokat, hogy a bizottságokat segítsék „az eléjük tornyosuló akadályok elhárításában", a bonyolultabb ügyek megoldásához pedig ,, tudásukkal és tanácsaikkal lelkesen járuljanak hozzá ”.241 * A földigénylő bizottságok az elöljáróságokkal való súrlódások következtében nem kaptak megfelelő számban tisztviselőket az adminisztratív feladatokhoz, ezért a bizottságok gyakorta alkalmaztak a feladatra szerződéses személyeket. Ilyen alkal- maztatási szerződés jött létre például 1946. február 12-én a Pilisi Földigénylő Bizottság elnöksége és az egyik pilisi lakos között. Havi fizetését az állami rendszerű XIII. fizetési osztálynak megfelelő összegben állapították meg, amit a mellékjárandóságok egészítettek ki.24i A földigénylő bizottságokra tartozott az egyes települések ún. megváltási terveinek elkészítése. PPSK Vánnegye Földbirtokrendező Tanácsa Gyál község megváltási tervét adminisztrációs hibák sorának elkövetése miatt nem hagyta jóvá. Felhívta például a tanács a bizottság figyelmét arra, hogy a szabályszerűség és az áttekinthetőség érdekében a megváltandó és az elkobzandó birtokokat külön íven terjessze be. Ugyancsak külön íven kellett összeírni az öt katasztrális holdon felüli, „háborús nyerészkedés” útján szerzett ingatlanokat, valamint azt, hogy a birtokok mekkora része került megváltás alá, és végül a háborús okból történő elkobzások indokára is ki kellett térni: volksbundista, nyilas vezető, tulajdona volt-e a kérdéses ingatlan.243 A földigénylők összeírási íveit közzé tették, majd a megfelelő fellebbezési határidő letelte után a panaszokkal és az észrevételekkel együtt továbbították. Az elkobzásra vonatkozóan pontosan meg kellett jelölni az okokat, és ha ez nem volt lehetséges, akkor a bizottságnak lehetősége volt megkeresni bármely hatóságot, esetleg határozhatott a politikai rendőrség értesítéséről is. PML XXI. 4. Pest-Piiis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. 1/ Alispáni évnegyedes jelentések. 1945. ápr. 1 - jún. 30. 24: PML XVII. 532. Pilisi Földigénylő Bizottság ir. ..Általános ügyek. ” 1946. :1i PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. Ы Általános ir. 698-2/1945. PPSK vm. Földbirtokrendező Tanácsának 1945. június 15-i határozata. 72
