Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
kollektív gazdálkodást 24000 juttatott választotta főleg az Alföldön. Földbérlö csoportot azonban kevesen alakítottak.223 Az 1948. október 6-ai MDP VB ülésen elhangzott, hogy Pest megyében 38 758 hold terület lett igénybe véve, és 14 423 ember igényelt bérföldet. Egy emberre így 2 % hold jutott. A megyei bizottság mindebből azt a következtetést vonta le, hogy „a mozgalom igen nagy mértékű”. A megyében 27 kollektív bérlőszövetkezet alakult, Kecskeméten és Abonyban 9-9, továbbá Halason, Félegyházán, Szabadszálláson, Solton és Tasson jött létre ilyen típusú egyesülés, a földműves-szövetkezeti csoportok mellett pedig 21 helyen létesült bérlőcsoport. Mindebből látszik, hogy a földbérlöcsoportok nagy része azok számára jelentett megoldást, akiknek nem jutott föld a földreform során.224 Az Észak-Pestvármegyei Földhivatal ügykezelése, a Segédhivatal működése Az Észak-Pestvármegyei Földhivatal önálló osztályaként működő Segédhivatalnak a Földbirtokrendező Tanács működésével kapcsolatos feladatokat kellett elvégeznie, és a titkárság teendőit ellátnia. Személyzete öt főből állt; két iktató, két gépíró és az osztályt vezető irodaigazgató alkotta a segédhivatal nem túlságosan nagy létszámú személyzetét.223 Feladataik közé tartozott a központi iktatás után az akták szétosztása az illetékes ügyosztályok között. Pest megyében a Haszonbérleti Ügyosztály iratait, ahogy ezt a rendelet is előírta, külön iktatták olyan módon, hogy eleinte „hbr. ’’jelzettel különböztették meg, majd a 16. ilyen tárgyú aktától kezdődően az ,, Észak-Pest megyei Földhivatal mellett szervezett Megyei Földbérlő fellebbezési Bizottság ” volt az iktatóbélyegző felirata. Ha kitekintünk az ország többi megyei földhivatalára, azt tapasztaljuk, hogy ezek a szervek némileg eltérően irattároztak. A Sopron Megyei Földhivatalnál a Megyei Földbirtokrendező Tanács megalakulásától, tehát 1945. április 18-tól évente 1.-től újrakezdve sorszámos iktatást alkalmaztak. így 1946. január 1-jén új sorozatot kezdtek, ezt azonban sajátos módon a hivatal működésének végéig, 1950 májusáig megszakítatlanul folytatták. Az eltérő típusú ügyeket itt nem különböztették meg irattári jellel. A hivatal túlterheltségére vezethető vissza, hogy az irattározást itt meglehetősen felületesen végezték, amire egy 1949-ben tartott hivatalvizsgálat is rámutatott. 6 A Somogy Megyei Földbirtokrendező Tanács iktatását - ahogy azt Pest és Sopron megye esetében láttuk - szintén a mellérendelt földhivatal végezte. Eltérést abban tapasztalni, hogy 1947-48-ban a műszaki és a telekkönyvi osztály külön iktatott. A Somogy Megyei Földhivatal levéltári fondját ismertető * 2 22? Donáth, 1969. 390. p. Érdekes elméleti kérdés, hogy amennyiben a földreform 1948-ban zajlik le. a mezőgazdasági proletáriátus nagyobb része önként választotta volna-e a föld társas művelését, és ezáltal (a kedvező gazdálkodási és politikai környezet miatt) nem járt volna-e együtt a nagybirtokrendszer megszüntetése a termelés nagyüzemi kereteinek teljes szétesésével. 2:4 PML XXXV. 1. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága ir. 2. doboz. 5. őrzési egység. Az 1948. október 6-ai VB. ülései jkv. 1. napirendi pont. 2"3 Krizsún, 1960. 29. p. 226 Kecskeméti, 1956. 167. p. 66
