Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika

Kanyar József feltételezése szerint egy ún. jogi osztályt is működött külön iktatással, azonban ennek nem maradtak meg az irattári segédkönyvei. Működésének utolsó három évében, tehát 1948-tól 1950-ig - ahogy Sopron megye esetében tapasztaltuk - itt is folya­matos iktatást alkalmaztak. A Somogy megyei Földhivatal anyaga részben a két ízben végrehajtott, szakszerűtlen selejtezés, részben pedig a hanyag tárolás következtében meg­lehetősen hiányosan került levéltári őrizetbe - csakúgy, mint a Pest megyei hivatal anyaga. Ez utóbbi okát nem ismerjük. A történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, 1945-ös év irataiból csupán három csomó maradt meg, jóllehet a hivatal ebben az évben 8939 darab ügyiratot iktatott.227 A Pest Megyei Földhivatal még befejezetlen ügyeit megszűnése után jogutó­da, a Pest Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának Birtokrendezési Csoportja (PML. XXI11. 9. b.) vitte tovább. A tanácsrendszerben a korábbi, történetileg kialakult irattározási rendszertől merőben eltérő, a segédkönyveket nélkülöző, az államigazga­tási szervek számára kötelezően előírt úgynevezett rendszámos iktatási rendszert alkalmazták. Azoknak az ügyeknek az iratait tehát, amelyek nem kerültek a Földhiva­tal megszűnéséig irattárba, ma ebben a levéltári fondban találjuk meg. A Pest Megyei Földhivatal létrejötte és működése (1949. január—1950. május) A Dél-Pestvármegyei Földhivatalt 126 700/1949. F.M. számú rendelet értelmében 1949 januárjában egyesítették az Észak-Pestvármegyei Földhivatallal.Mivel az egyesített földhivatal illetékessége a megye új közigazgatási határaihoz igazodott, Újszász és Zagyvarékas települések ügyei a Szolnok megyei Földhivatalhoz kerültek át. A következő alapvető szervezeti változás akkor következett be, amikor a magyar megyerendszert átszervezték. Ezzel összefüggésben PPSK Vármegye Földhivatala 1950. január 14-én azt írta az alispánnak, hogy komoly problémát jelent a vármegye területének megváltozása után az ügyiratok megosztása a két új földhivatal között. Emellett nehézséget okozott az iktatókönyvek megbontása is, amit csak nehézkesen, másolással és kivonatolás­sal tudtak megoldani. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Pest megyéhez került Nógrád megye Szobi járása is. Különös nehézséget okozott ezen felül a megszűnt Földbirtokrende­ző Alapot kezelő osztály iratainak szétválasztása, amely rendkívül fontos, vagyonjogi ter­mészetű ügyeket tartalmazott. A Pest Megyei Földhivatal elhelyezése az átszervezés után biztosítottnak látszott a Fővárosi Földhivatal helyén annak felszámolása után. Probléma a Bács-Kiskun Vármegyei Földhivatal elhelyezésével kapcsolatban adódott. Ott az ügyiratok kettéválasztásához egy hónapra volt szükség, de csak abban az esetben, ha a hivatalnokok munkájukat félretéve csak az ügyiratok szétválasztásával és az iktatókönyvi kivonatok készítésével foglalkoznak. Az új földhivatalok illetékességi területét a 4343/1949. minisz­tertanácsi rendeletben állapította meg. Végül még a levél azt is megemlítette, hogy ,,a ká­derkérdéseket illetően az Országos Földhivatal fog jelentést tenni. ” * 229 221 Kanyar. 1960. 54. p. 22x A Magyar Állam szervei, 1985. 170. p. 229 PML XXXV. 1. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága ir. 3. doboz. 1. fondcsop. 7. őrz. egység. 1950. jan. 17. MB. ülés anyaga 67

Next

/
Thumbnails
Contents