Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
következne be, úgy egy év után a megyei földhivatal a kimozdítást minden különösebb rendelkezés nélkül végrehajthatja.146 Végül tekintsük át a Pest megyei telepítések eredményeit. A német kitelepítéssel kapcsolatban elmondottakat mindenképpen azzal kell zárnunk, hogy annak legintenzívebb periódusa 1946 júniusáig zajlott le Németország amerikai megszállási övezetébe: ez 116 945 személy kitelepítését jelentette. A legnagyobb volumenű kitelepítés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében történt (41303 fő), ugyanis a Budapest környéki falvak németjei kerültek először sorra.147 A Pest környéki falvak német lakosainak elszállításával egy időben a Népgondozó Hivatal az ország többi megyéjében is megkezdte a kitelepítések előkészítését. A Pest megyeil4S kitelepítendők több mint 16%-a (10 074 személy) Budaörsön élt (országos szinten a harmadik legnagyobb németajkú település Sopron és Bácsalmás mögött).144 Az ENSZ felmérése a magyarországi németek sorsáról200 Kitelepítve 250 000 fő Háborús veszteség 36 000 fő Nyugatra menekült 12 000 fö Ausztriába menekült 9000 fö Elhurcolás közben meghalt 4000 fő Háborús eltűntek a magyar és a német hadseregben 3500 fö Civil lakosság közötti veszteség 4000 fő Összesen 318 500 fő A Népgondozó Hivatal 1945. november közepéig csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1327 családot telepített le, ez rendkívül jelentős szám, ha tekintetbe vesszük hogy az országban mindösszesen 4491 családról beszélhetünk. Mindazonáltal ma már a földreform idején kezdeményezett, belső telepítéssel kapcsolatos lépéseket majdnem teljesen sikertelennek tartjuk. Szükség lett volna ugyanis többek között a telepesek gazdasági képzésére, valamint bizonyos ideig a folyamatos segítésükre is. 1,6 A kimozdítással fenyegetett telepes levelében mindent megpróbált, hogy a felettes szerveket maga mellé állítsa. Reveiében meg nem nevezett személyek ellen hoz föl vadakat és általában egész levelének tartalma az ügy lényegét tekintve, homályos és érthetetlen. Ügyének nem használ azzal, ha név leg meg nem nevezett személyek ellen vádaskodással él, amelyeket nem tud bizonyítani. ”. A levél végül a kővetkezőkkel zárul: Befejezésül még figyelmeztetni kívánom, hogy becsülje meg az ország demokratikus törvénye alapján a maga részére juttatott fűdet és magatartásával, valamint gazdálkodásával hasson oda, hogy sem a népi szervek, valamint a gazdatársai és a községi elöljáróság részéről többé panasz személye ellen ne merit [jön fel Ha ezt a tanácsomat megszívleli, úgy’ legtöbbet fog saját ügyének használni és elősegíti a demokratikus Magyarország felépítését, amely minden magyar embernek kötelessége " (BKML XXIV. 202. A Pest-Pilis- Solt-Kiskun Vármegyei Földhivatal ir. a/ Általános ir. 11 713/1949.) m Fehér. 1988. 114. p. 1,8 A mai Pest megye területére vonatkoztatva. m Marchut, 2010? :"<l Az ENSZ számadást készített a magyarországi németek sorsáról. (Huuscr. 1985. 173. p.) 59
