Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
A kiürített német községekbe a kormánynak végül a Csehszlovákiából áttelepített magyarokat kellett betelepítenie. Korábbi sváb többségű településre így csak 25 000 szegényparasztot és azok családtagjait lehetett elhelyezni. Ez az adat azonban, ismerve az akkori magyar mezőgazdasági társadalom méretét, rendkívül csekély.201 * * 204 205 A hazai mezőgazdasági termelés színvonalának emelése szempontjából oly kívánatos, a belső munkaerő-eloszlásában fennálló egyenetlenség kiegyensúlyozására ezek az államilag szervezett telepítések tehát nem bizonyultak távolról sem elégségesnek.2"“' A Haszonbérleli Ügyosztály, és a Földbérlő Fellebbezési Bizottság (FFB):n' A haszonbérietek államosítását kimondó 9000/1948. számú kormányrendelet is a politikai harcok eredőjeként született meg. A pártközi értekezletek anyagában érdekes módon még arra is találunk példát, hogy a jobboldali pártok apróbb kérdésekben el tudták fogadtatni elgondolásaikat, módosító javaslataikat az értekezlettel. A később elfogadott rendelet tervezetének 24. §-ában foglaltakat például a Független Kisgazdapárt akként kívánta módosítani, hogy az kiterjesztendő volna azokra is, „kik a kishaszonbérlethez az 1936: XXVII. törvénycikk végrehajtása során jutottak. "M Az értekezlet ehhez végül a hozzájárulását adta. Az államot a rendelet szerint előhaszonbérlet illette meg, ha a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó által bérelt terület a 25 kh-at meghaladta, illetve ha a terület kisebb kiterjedésű is volt, de saját földjével együtt a 40 kh-at meghaladta, és végül abban az esetben is, ha a mezőgazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozó személy által haszonbérelt ingatlan területe a saját tulajdonában lévő ingatlannal együtt az 5 kh-at meghaladta, és végül ha a haszonbérlő jogi személy volt.2"5 Az államosítást helyi szinten a községi földbérlő bizottságok (fbb) hajtották végre, amelyeket városonként és községenként alakítottak meg.206 Az FM felügyelete alatt határozataik ellen fellebbezési joggal élhetett a Magyar Országos Szövetkezeti 201 A rendszerváltást követően a demokratikus Magyar Köztársaság kárpótlásban részesítette a kitelepített németeket is. Az 1991. évi XXV. törvény ..a tulajdonviszonyok rendezése érdekéhen, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról” rendelkezett. E törvény, valamint a később született módosításai alapján kaptak kárpótlást azok az emberek, akiket a Nemzeti Kormány 12333/1945. M.E. számú, ..A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről" kiadott rendelkezése által jogsérelem ért. (Petri. 1998. 47—57. p.) 2(L A kitelepített német lakosok sorozatosan kérlek ingatlan vagyonukról telekkönyvi szemlét. Erről a következő, hivatalos állásfoglalás született: a továbbiakban a volt sváb ingatlanokról telekkönyvi kivonatot nem lehet kiadni, diplomáciai bonyodalmakat okozhat, A kitelepítés tényét és kivonat kiadásának tilalmát a telekkönyvbe be kellett jegyezni. (PI Arch. 276. 77. cs. 4. öe. Az irat kelte: 1948. október 11. jkv. Közli: Farkas, 1992. 202. p.) Az Észak-Pestvármegyei Földhivatal anyagának rendezése folyamán a haszonbérleti ügyosztály irataiból nem hoztak létre önálló fondot. Az iratanyag az Észak-Pestvármegyei Földhivatal fonójának (PML XXIV. 201.) egyik, "a" állagát alkotja. Az 194S-ból. illetve 1949-ből megmaradt iratanyag erősen töredékes, és csupán 0,93 folyómétert tesz ki. (Lakos, 1998. 303. p.) 204 Előterjesztés a minisztertanács ülésére az 1946. március 26-i pártközi értekezleten elfogadott módosító javaslatokról (Pártközi értekezletek, 2004. 218. p.) 205 Palaky, 1970. 285. p. M A Magyar Állam szervei, 1985. 165-166. p. 60
