Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
Ezt követően tekintsük át a Pest megyei telepítéseket. Ennek érdekében igyekeztünk a különböző telepítési formákat elkülöníteni egymástól. Először a német (sváb) kitelepítésről kell beszélnünk. Ezzel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon a háború után a demokratikus pártok célkitűzései között még nem szerepelt a telepítés. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) kormány- és parlamenti programjában csupán annyi olvasható, hogy „ a német zsoldban álló szervezeteket" fel kell oszlatni és vagyonukat el kell kobozni. A földreformhoz illeszkedett emellett az a megfogalmazott alapelv, hogy „a Volksbund-tagok, a német hadseregben szolgáltak birtokait” ki kell sajátítani.Iss Később a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésein is napirendre került a németek kitelepítése. Az 1945. április 11-i ülésén a Nemzeti Parasztpárt képviselői, Kovács Imre és Darvas József szorgalmazták a volksbundisták földjeinek magyar igénylők kezébe adását. Ezáltal továbbá a svábok kitelepítése révén képzelték el a ,jváb gyűrű” felszámolását is.184 Kezdetben, 1945 decemberében, amikor a kitelepítés előkészítő munkái folytak, a magyar kormány azt tervezte, hogy a kitelepítendő németeket gyűjtőtáborokba gyűjtik, és onnan fogják őket kitelepíteni. Ezzel meg tudták volna gyorsítani a kitelepítés menetét. Országosan 22 gyüjtőtábort szándékoztak felállítani, amelyek egyikét Budaörsre szánták. Itt nyert volna elhelyezést 41 község kitelepítésre ítélt lakossága, összesen 44 144 fő, ami azt jelentette volna, hogy egy házra 19 fő jut. A táborok helyének kiválasztásánál egyedüli szempont a település német lakóinak számaránya volt. Oda terveztek tábort, ahol a lakosság 70-90%-a német volt. Ez a kritérium a szakszerűség szempontjait figyelmen kívül hagyta, ugyanis nem számolt a település földrajzi elhelyezkedésével, illetve a vasúti közlekedés adottságaival. Nyilván így jött szóba Zsámbék is, a Pest megyei másik gyüjtőtábor helye, ahol nem volt vasúti közlekedés. Mindez azonban az idő rövidsége miatt végül csak terv maradt. Először a Budapest környéki németeket kezdték kitelepíteni. Az első település Budaörs volt. Már a végrehajtási rendelet kiadása előtt, 1946. január 13-án megjelent a karhatalom és lezárták a települést. Ez abból a szempontból érdekes, mivel a zárlatot elrendelő belügyminisztériumi rendelet hivatalosan csak január 28-án jelent meg. A kirendelt * 189 ш Délmagyarország. 1944. XII. 3. Közli: Korom, 1998. 561. p. Ez utóbbi része lett a földreformról kiadott rendeletnek, amelynek végrehajtásakor 1945 tavaszán és nyarán a helyi földigénylő bizottságok egyéni mérlegeléssel az 1945. szeptember 26-i előzetes összesítő adatok szerint 33 308 volksbundos-birtokot koboztattak el 176 781 katasztrális hold földdel. Ezek azonban - nem kizárva ugyan túlzásokat és helyi hibák elkövetését -. nem jelentettek általános és kollektív kiűzést. (M. Somlyai Magda: Az 1945-ös földreform. 88-89. p. Közli: Korom, 1998. 561. p.) 189 A bizottságban azonban csak Gerö Ernő, az MKP képviselője támogatta ezt az elképzelést. О vetette fel azt is. hogy a sváb községekben magyar földigénylő bizottságok működjenek addig is, ..amíg a svábok összetciepilesére nem kerül sor". Ehhez hasonló tervről a magyar politikai életben addig nem volt szó, ameddig a SZEB elnöke 1945. november végén át nem nyújtotta a kitelepítésről szóló határozat mellékletében szereplő ez irányú teendőket. Gerö és a parasztpártiak álláspontját az SZDP és a Polgári Demokrata Párt képviselői nem támogatták. Szakasits Árpád ellenezte az általánosítást, és a kollektív felelősségre vonás felvetését. Supka Géza pedig javasolta, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság szögezze le. hogy a „sváb községek" meghatározást sem fogja használni. Megítélése szerint ..demokráciában nem szabad senkit azért sújtani csupán, mert egy fajhoz tartozik. " (Korom, 1998. 564. p.) 56
