Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
miniszteri biztosnak, Benczúr Józsefnek, aki a Pest megyei kitelepítés végrehajtásának irányitója volt, azonban jogában állt saját hatáskörben zárlatot elrendelni.1411 Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1231/1945. számú határozatával más településekhez hasonlóan Pest megyében Budajenő, Budakeszi, Perbál, Telki, Torbágy, Zsámbék, Budaörs, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Törökbálint, Dunaharaszti, Üröm, Harta, Hajós, Nemesnádudvar, Soroksár, Ceglédbercel, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetujfalu, Taksony, Pesthidegkút, Békásmegyer községek bizottságainak működését felfüggesztette. Az Országos Földbirtokrendező Tanács arra is figyelmeztetett, ügyelni kell arra, hogy ezekben a községekben ,,minél több magyar család települjön le, és foglalja el a Volksbimd-tagok helyét ”. 190 191 A svábok hátramaradt ingatlanainak, javainak szétosztása szintén a földbirtokrendező szervek feladata volt. Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1946. májusában szabályozta a kitelepített németek által visszahagyott vagyontárgyak felhasználását. Az áttelepített németek által visszahagyott ingatlanok ideiglenes hasznosítása illetve birtokbaadása során az ideiglenes juttatottak a részükre megőrzésre és használatra átadott vagyontárgyakat engedély nélkül cserélték, vagy elidegenítették. Az OFT nyomatékosan felhívta a községi földigénylő bizottságokat, hogy az ideiglenesen használatba adott lakóházak és egyéb vagyontárgyak önkényes cseréjét és elidegenítését akadályozzák meg. A telepítés zavartalansága érdekében mindig szem előtt kellett tartaniuk, hogy lakóházat még ideiglenesen sem lehetett olyanoknak adni, akiknek birtokában már volt házingatlan.192 1946. május 20-án az OFT úgy határozott, hogy ha valamely település kitelepített német lakosainak egykor tulajdonában álló földterület jelentős része egy szomszédos község határában feküdt, akkor ezt a területet annak földigénylő bizottsága kizárólag a megyei tanács határozata alapján juttathatja a helyi igénylőknek. A Megyei Tanács pedig csak az érdekelt települések meghallgatása után határozhat arról, hogy milyen arányban juttathatóak ezek a sváb ingatlanok egyik vagy másik település igénylőinek. 193 Mindazonáltal előfordultak visszaélések a svábok után maradt ingatlanokkal és egyéb javakkal kapcsolatban Pest megyében is. ..Méltóztassék - írta a monori járás főjegyzője hivatali felettesének - a járás területén lévő német községek (Vecsés és Ceglédbercel) betelepítési kérdését nyitva hagyni. Ugyanis a járás területén több népes magyar ajkú község van, és egy községben sem nyert a földigénylés - igényelhető birtok híján - teljes kiegyenlítést. Tegnap az történt, hogy a gyömrői járás területén lévő Péteri községből néhány honf oglaló az ottani község rendőrsége és a kommunista párt vezetőségének kíséretében máris elindult Ceglédbercelre, hogy ott az uratlanul maradt volksbundista birtokokat és házas ingatlanokat elfoglalják. ”194 190 Marciiul, 2010. 191 MOL J. Gy. Belügyminisztériumi Népgondozó Hivatal ir. 628/1945. (Közli: Tóth. 1993. 54. p.) I9: PML XVII. 534. Szigetszentmártoni Földigénylö Bizottság ir. ..Általános ügyek. " Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1946. május 12-én kelt levele a kitelepített németek által visszahagyott vagyontárgyak felhasználásának szabályozásáról. 193 PML XVII. 527. Makádi Földigénylő Bizottság ir. „Általános iratok" PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. a/ Elnöki ir. 121/1945. 57
