Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
A Telepítési CsoportM’ A világháború utáni telepítések vizsgálata rendkívül összetett feladat. A földreform érdekében végrehajtott országon belüli telepítések ugyanis általában összefonódtak a német kitelepítéssel és a szlovák-magyar lakosságcsere alapján végrehajtott intézkedésekkel. Ezeknek a telepítéseknek a bázisát ugyanis a földreform-rendelet értelmében elkobozható földek és házak jelentették. 184Az elkobozható ingatlanok nem bizonyultak elegendőnek, így a svábok hátramaradt vagyonának egy részét is erre a célra használta fel az állam. A földbirtokrendezési szervek végezték a telepítések gyakorlati végrehajtását. így a megyén belüli telepítéseket a megyei földbirtokrendező tanácsok végezték, a csoportos telepítésekkel kapcsolatos teendőket pedig az Országos Földbirtokrendező Tanács intézte. A jelentkezést azonban ezekben az esetekben is az elsőfokú döntési jogkörnél rendelkező községi földigénylő bizottságokhoz kellett beadni. Az 5300/1947. M.E. számú rendelet értelmében a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere tárgyában létrejött megállapodás (1946. évi XV. te.) végrehajtására a megyei földhivatalok telepítési csoportjának hatáskörébe került a Németországba áttelepítettek vagyonának leltározása és átvétele, illetve a Csehszlovákiából áttelepített magyarok gondozása és letelepítése.ISS E feladat ellátására a járási főjegyzőből (polgármesterből), a pénzügyigazgatóból és az államrendőrség egy- egy képviselőjéből telepítési bizottságok alakultak. A telepítések végrehajtása érdekében létrehozott bizottság összetétele a következő volt: az elnök (a megyei, vagy ha volt, az országos tanács kiküldötte), a tagok pedig a megyei tanács jogi előadója, illetve a megyei földhivatalhoz kirendelt ítélő- tábla-bírák egyike, továbbá az illetékes telepfelügyelő és végül a községi földigénylő bizottság két tagja. A bizottságnak abban az esetben, ha az érintettek nem mutattak be bizonyító iratot, annak hiányában is döntést kellett hoznia. Ha a szükség úgy kívánta, a telephelycsere kérdésével is köteles volt foglalkozni. Javaslatai alapján a megyei földbirtokrendező tanácsnak nyolc napon belül kellett határozatot hoznia.* 184 185 186 A sváb földeken folyó termelés biztosítása is a termelési és a földigénylő bizottságok feladata volt. A terményt jogosulatlanul betakarítókkal szemben az illetékes ügyészségen kellett büntetőeljárást kezdeményezniük. Az erélyes intézkedések következtében kalászosok betakarítása kisebb zökkenőktől eltekintve zavartalanul ment végbe.187 l8J A földhivatal egyik másik egysége, a Telekkönyvi Osztály a földosztás helyszínén működött, és a bir- tokbaadási jegyzőkönyvek alapján a kiosztott földek telekkönyvezését ellenőrizte. Nemes Nagy József az általa összeállított kiadványban részletesen ismerteti a földreform során igénybevett különböző típusú ingatlanok telekkönyvezésének menetét. Itt külön fejezetben taglalja többek között a kitelepített svábok ingatlanainak telekkönyvezését is. (Nemes Nagy József, 1947. 13-74. p.) 184 Tóth, 1993. 53. p. 185 Krizsán, 1960. 29. p. 186 PML XVII. 534. Szigetszentmártoni Földigénylő Bizottság ir. „Általános ügyek. " OFT. 113 168/46Л.2. sz. A kitelepítésnél leltárt kellett felvenni az ingó- és ingatlan vagyonról háztartásonként, illetve gazdaságonként. A marhaleveleket átvették a tulajdonostól, és az irományokhoz csatolták. A leltárból két példányt a Népgondozó Hivatal, egyet a Pénzügyigazgatóság, és egyet pedig a községi hivatal kapott meg. (Farkas. 1992. 201. p.) 187 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. 1/ Alispáni évnegyedes jelentések. 1946. szeptember. 55
