Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
számú rendelet 1. végrehajtási utasítása, tehát a 33000/1945. F.M. számú rendelet 48. §-a a megyei földbirtokrendezési tanácsok mellé, azok hivatali működésének biztosítására az Országos Földhivatal (OFH) felügyelete alatt megyei földhivatalokat állított fel. A megyei szervek munkájában alapvető változás két év után következett be. A 132 000/1947. F.M. számú rendelet értelmében a megyei földbirtokrendező tanács 1947. február 1-jei hatállyal vette át az 1947. évi V. tc-kel megszüntetett megyei földbirtokrendező tanácsok és a községi földbirtokrendező bizottságok hatáskörét mint elsőfokú földbirtokrendező hatóság. Az Észak-Pestvármegyei Földhivatal anyagában történő kutatást és keresést megnehezíti az, hogy néhány évből az irattári segédkönyvek hiányoznak. A kutatómunkát emellett még az is jelentős mértékben lelassítja, hogy az iratok előkeresése szempontjából alapvető fontosságú mutatókönyvek maguk is hiányosak. Ez - a többi megyei földhivatal történetét ismerve - távolról sem számít rendkívülinek, és minden bizonnyal annak tudható be, hogy a rengeteg hivatali teendő közepette az elintézett ügyek irataira és a hozzájuk kapcsolódó segédkönyvekre nem jutott elegendő figyelem. A megyei földhivatal nem használt sorkönyveket, ezért például a kilencvenes években a kárpótlási ügyek intézése folyamán ezt nélkülözve, a sok esetben sérült iktatókönyvet felhasználva kellett a szükséges iratokat előkeresni. Ez természetesen jelentős mértékben lassította kutatásom menetét is. A hivatalt 1945. március 31-én szervezték meg, és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási területén volt illetékes a földreform feladatainak végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátására.1 >7 A Pest Megyei Földbirtokrendező Tanács mellé rendelve elsőrendű feladata a tanács hivatali működésének biztosítása volt. Az ügyosztályok munkáját irányitó ügyvezető osztotta be tárgyaló tanácsokba a fölművelési miniszter által kirendelt tisztségviselőket, ellenőrizte az ügykezelést, a földhözjuttatottak szóbeli kérelmeinek sorsát, kérdéseikre soron kívül adott felvilágosítást, tartotta továbbá a kapcsolatot a földbirtokrendező tanács és a földművelésügyi kormányzat, illetve a közigazgatási hatóságok között. Az intézmény működésének 1945 áprilisa és júliusa közötti időszakából csak erősen töredékes, csupán egy-egy ügyre vonatkozó iratanyag került levéltári őrizetbe. Valószínűleg birtokpolitikai ügyekkel is foglalkozott, ugyanis birtokjuttatási végzést és felosztási terveket is találunk az ekkor keletkezett iratokban. A műszaki osztály ezidőtájt még nem szerveződött meg, az elvégzendő munkákat (a földek területi felosztása, új birtokhatárok kijelölése) megbízott külsősökkel végeztette el a földhivatal, akiknek a munkáját a földhivatal egyik, mérnöki végzettségű beosztottja ellenőrizte.13* A földhivatal működését megnehezítette a pénzhiány. A földhivatal tisztségviselői tiszteletdíjukat, illetményüket rendszeresen késve kapták meg, sok esetben a banktól vettek fel váltókölcsönt. Előfordult, hogy mire megérkezett a pénz, az már elveszítette értékének 90%-át. Emiatt a tisztviselők közül egyre többen tervezték, hogy megválnak a földhivataltól, és jobban fizető magánvállalatoknál helyezkednek el. Volt. hogy a tisztviselők előlegezték meg a postaköltséget. Az Országos Földbirtokrendezési Tanács (OFT) 157 158 157 Krisnán, I960. 27. p. 158 Kriisán. 1960. 27. p. 48
