Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
bejelentése ellaposodott, és ezeket az ügyeket ráadásul még sokszor bürokratikusán is kezelték. A jövőben ezeket a jelentéseket, olvashatjuk a leküldött jegyzőkönyvi kivonatban, nagyobb gonddal kell összeállítani, a jelentéseket a jövőben két részre kell osztani: az új panaszokra, illetve a régi, megismétlődő panaszokra. 139 140 A helyzet javítása érdekében a minisztérium megszigorította a megyei gazdasági felügyelők munkájának ellenőrzését. Ezzel kapcsolatban olvashatjuk, hogy 1945 végén bejelentés érkezett a miniszterhez azzal kapcsolatban is, hogy vannak olyan gazdasági felügyelők, akik ,, kellő hazafias érzület hiányában és áldozatvállalás mellőzésével, súlyosan kifogásolható hivatali kötelességmulasztásaikra magyarázatokat keresve, a tisztviselői illetményeknek a drágasághoz viszonyított alacsony voltát, útiszámláik késedelmes kiutalását, a nehéz élet- és szolgálati körülményeket hozzák fel mentségül és az ezek miatti elkeseredésükkel próbálják megmagyarázni és elfogadhatóvá tenni a kívánatos közszolgálati szellemmel össze nem egyeztethető magatartásukat. ” A mező- gazdasági termelés mennyiségi és minőségi fokozását a szakminiszter szerint, csak a gazdasági felügyelők fáradságot nem ismerő szorgalma és lelkes ügybuzgalma képes elősegíteni. ,, Amiként a mezőgazdasági üzemek évszakokhoz igazodó munkarendjének tervszerűnek, összefüggőnek és folyamatosnak kell lennie, ugyan így a mezőgazdaság munkafeladataihoz támaszt és segítséget nyújtó, sok esetben irányítógazdasági f elügyelői működésnek is csak akkor lehet eredménye, ha azzal összhangban maradva, rendszerbe foglaltan, lendületes ütemben halad. Ezek miatt: mostantól minden gazdasági felügyelő, hivatalvezető, beosztottak, járási gazdasági felügyelők szorgalmát" kezdetben kéthavonta számszerűen és szövegszerűen kellett minősíteni. Ezeket az ún. szorgalmi lapokat a kerületi gazdasági felügyelőknek a Földművelésügyi Minisztériumban tartandó értekezleten a helyzetjelentésekkel együtt az országos gazdasági főfelügyelőnek kellett átadni. Az első ,„szorgalmi minősítő lapok "-at már 1946. február havában külön felszólítás nélkül is be kellett küldeni.14,1 Később egy, a földművelési minisztertől 1947. január 23-án érkezett levél pontosan leírta a minősítések elkészítésénél követendő szabályokat. Kötelezően elrendelték minden gazdasági felügyelőség számára a szolgálati és minősítési táblázatok kiállítását, vezetését és kezelését; a tisztviselőket és az alkalmazottakat tehát évente minősíteni kellett.141 Az egyes arab számjeggyel jelölt érdemjegyek meghatározásoknak (pl. fáradhatatlan, buzgó, kellő) szóbeli minősítésnek feleltek meg: „a szorgalmi osztályzatok megállapításánál a vezető urak nem egyforma mértékkel mérnek. Minden esetre, a legnagyobb tárgyilagosságra kell törekedni és 1-es osztályzatot csak az kaphat, aki b0 PiVlL XXIV. 2II. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 49'1947. 11.3. Budapest. 1947. november 13. Kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyagának ismertetése. Miniszteri tanácsos, kér. gazdasági főfelügyelő levele v. mennyi vármegyei és Szeged thj Város m. áll. Gazd. Felügyelőségének. (Az 1947. nov. 4-i kerületi gazdasági főfelügyelő értekezlet anyaga.) 140 A Földművelésügyi Minisztérium levele 1945. december 5-én Kovássy Lajos kerületi m. áll gazdasági főfelügyelőnek. PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a' Elnöki ir. 9/1945. 141 Szabályzat a szolgálati és minősítési táblázatok kiállításáról, vezetéséről és kezeléséről, valamint a minősítésnél követendő eljárásról. (1945. dec. 12.) PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/Elnöki ir. 10/1945. 41
