Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
azt minden tekintetben megérdemli. "I4i * Az esetben, ha valaki szorgalomból 3-as vagy 4-es, illetve magaviseletből 2-es vagy 3-as minősítést nyer, akkor ezt részletesen, külön kellett indokolni. A minősítési lapok hátlapján minden tisztviselőt külön, szövegszerűen is jellemezni kellett: egyéniségéről, magánéletéről, vagyoni körülményeiről, egészségi állapotáról, a gazdasági felügyelői szolgálatra való alkalmasságáról, esetleges vezetői képességeiről is véleményt kellett nyilvánítani. A Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség bizalmas minősítésű jelentése szerint 14 központi gazdasági felügyelő, 17 járási gazdasági felügyelő, 5 segédhivatali tisztviselő, 1 munkaügyi felügyelő tartozott akkor a hivatal állományába.143 Végül röviden beszélnünk kell a felügyelők napi munkája során felmerült nehézségekről. A felügyelők munkájának jelentős részét ugyanis a kiszállások tették ki, azonban az 1946. március 17-i kerületi jegyzőkönyv tanúsága szerint a fedezet hiánya miatt e célra csak a felügyelőségek vezetői kaphattak kedvezményes árú MÁV-bérletjegyet. Vármegyénként legfeljebb egy-két járási gazdasági felügyelő. Pest megyénél 5-6 járási felügyelő jöhetett ezzel kapcsolatban szóba; a vonatkozó jelentést május 31-ig kellett a gazdasági főfelügyelőhöz felterjeszteni.144 145 Előfordult 1947. szeptemberében az őszi, minőségi vetőmagakció keretében, hogy még a szállítmányt is az egyik gazdasági felügyelőnek kellett éjszaka az állomáson őrizni. Mivel azonban elaludt, karóráját és a gazdáktól átvett 3500 forintját elrabolták. A gazdasági elöljárói és a gazdajegyzői intézmény A háború utáni években (1948-ig) a gazdasági elöljáró volt a földművelésügyi miniszter és a szakigazgatás alsó fokú szerve, továbbá a mezőgazdasági ügyekben a községek szaktanácsadója. Az elöljárók a nagyobb községekben önállóan, a kisebb településeken pedig körzetenként működtek.143 A 133 100/1942. F.M. számú rendelet értelmében a gazdasági elöljáró személyére a gazdasági felügyelőség tett javaslatot a földművelésügyi miniszternek, feladatait pedig a gazdasági felügyelő utasításai szerint látta el. A községi gazdasági elöljárók száma 1942 végén 650 volt. Megbízatásuk egy évre szólt, de ha az elöljáró már korábban is viselte ezt a tisztséget, újabb megbízatásának időtartama 3 év volt.14*’ Az alkalmazás jogát a földművelésügyi miniszter átruházhatta az illetékes kerületi gazdasági főfelügyelőre is. ы' PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 49'1947. A miniszteri tanácsos, kér. gazdasági főfelügyelő levele v. mennyi vármegyei és Szeged thj Város m. áll. Gazd. Felügyelőségének 1947. november 13-án. (Az 1947. nov. 4-i kerületi gazdasági főfelügyelő értekezlet anyaga). 145 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 2/1947. 144 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 13/1946. 14. Budapest, 1946. május 23. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Dttna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 145 Palaky. 1970.276. p. Pataky, 1970. 202. p. 42
