Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
kerekedett, a következő parlamenti ülésen végül két nemzetgyűlési képviselőnek és a miniszternek kellett a felügyelői kart megvédenie.|Ъ Mindazonáltal a Parlamentben elhangzott kritikákkal cseng egybe a Pest Vármegyei Gazdasági Felügyelőség közvetlen felettes szervének egyik leirata. A Duna-Tisza közi Kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő szerint az újjáépítés alatt álló mezőgazdaságban a megyei gazdasági felügyelőségek jelentősége megnőtt. Nyomatékosította egyúttal azt is, hogy "Az új birtokmegoszlási helyzetünkben a földművelésügyi igazgatás legfontosabb tényezőjének a járási gazdasági felügyelőt kell tekintenünk, akinek működésével szemben úgy gy akorlatiasság, mint a részletekbe is belemenő szakszerűség és alaposság tekintetében is a legmesszebbmenő követelményeket kell támasztani".1 36 A kerületi felügyelőség egy másik esetben azért feddte meg a Pest megyei gazdasági felügyelőség tagjait, mert tudomása szerint gyakorlattá vált a hivatali út mellőzése, a külső, elsősorban politikai összeköttetések igénybevétele. A kerületi gazdasági felügyelő a Pest megyei gazdasági felügyelőségnek írt levelében, bár elismerte, hogy a válságos gazdasági helyzetben a tisztviselők megélhetése egyre nehezebb, szigorúan elítélte, ha egyes tisztviselők a magánügyeiket a hivatalos teendők elé helyezik. A tisztviselőket újból figyelmeztette a leirat, személyes kéréseik esetén a szolgálati utat szigorúan tartsák be.'37 A protekció mint probléma azonban továbbra is nehezítette a felügyelőségeken folyó munkát. A következő évben, 1947 májusában a vármegyei felügyelőséghez érkezet egyik leirat például ismét leszögezte, a szolgálati érdekből történő áthelyezéseket lehetőség szerint mindig az illetők személyi adottságainak, helyzetének és a helyi igényeknek a figyelembe vételével kell megoldani. A fegyelem lazulásával járt, hogy az áthelyezettek a döntések hatálytalanítása érdekében a szolgálati utat mellőzve, összeköttetéseik, olykor politikai pártok, hatóságok révén akartak érdekeiknek érvényt szerezni. A főfelügyelő felszólította a hivatalok vezetőit, a problémák megoldása érdekében szorgalmazzák, hogy a felügyelők képezzék magukat, az idősebbek pedig tanítsák a fiatalabbakat. Erre jó lehetőség volt a havonta tartott felügyelői értekezlet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az előléptetéseknél és főleg az áthelyezéseknél a külső összeköttetések bevonását - akár rendbírság kiszabásával is - akadályozzák meg.13S A háború utáni években az újgazdák támogatása, problémáik kezelése a megyei mezőgazdasági szakigazgatás legfontosabb feladatai közé tartozott. Az egyik 1947 végi kerületi gazdasági főfelügyelő értekezleten hangzott el, hogy a gazdapanaszok * 1 lb PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a; Elnöki ir. 13/1947. Budapest. 1947. március 29. Duna-Tiszaközi m. áll. Gazdasági felügyelő valamennyi vm-i és Szeged thj Város m. áll. Gazdasági felügyelőségének. (Az 1947. március 12-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) ь6 A Duna-Tisza Kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő 1945. október 22-én a Duna-Tiszaközi kerületi vármegyei és Szeged thj Város m. áll. Gazdasági felügyelőségeinek intézett levele. (PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 4/1945.) 1 ’7 PML XXIV. 211, Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 13/1946. Budapest, 1946. május 23, Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 138 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 20/1947. Az országos gazdasági főfelügyelő levelét a kerületi főfelügyelő 1947. május 9-én küldte le a megyei felügyelőségnek. 40
