Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
A gazdasági albizottság A gazdasági albizottságot 1913-ban hozta létre a törvényhozás mint a közigazgatási bizottság egyik különleges alakulatát. Korábban hasonló funkciót a mezőgazdasági és erdészeti albizottság töltött be. ” Már a gazdasági albizottság megalakítása előtt rendelkezett azonban a törvényalkotó arról, hogy a közigazgatási bizottságokban legyen olyan tag, aki megfelelő mezőgazdasági szakismeretekkel rendelkezik. A közigazgatási bizottságokról szóló törvénycikk némely szakaszának módosítását tartalmazó 1882. évi XX. te. első szakaszai egyebek között a következőket tartalmazták: „A közigazgatásról szóló 1876. évi VI. törvénycikk I. §-a akként módosíttatik, hogy a közigazgatási bizottságba a földművelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kinevezendő közgazdasági előadó vétetik fel... A közgazdasági előadó a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek a törvényhatósági szakközege, a közigazgatási bizottságnak rendes szavazattal bíró tagja, s feladatát a közgazdasági ügyek és általában a közgazdasági ügyeknek a képviselete képezi. A közgazdasági előadók alkalmazásából eredő kiadások iránt a nevezett miniszter külön előterjesztést teend. ”* 100 Jóllehet a törvény már fizetett tisztviselőkkel számolt, az illetményekre nem volt mindig fedezet, ezért 1887-ben újból visz- sza kellett térni a tiszteletbeli megbízottak rendszerére. „Az 1882. XX. te. értelmében életbe léptetett közgazdasági előadói intézmény továbbra is fenntarttatik; a közgazda- sági előadók állása azonban ezentúl tisztán tiszteletbeli. A közgazdasági előadók, mint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumnak a törvényhatóságokban létező tiszteletbeli szakközegei, képviselői és bizalmi férfi fognak működni. ” 101 A gazdasági albizottság hatásköre az osztatlan közös legelőkkel, a nyomásos gazdálkodással, a legeltetéssel, az állattenyésztéssel, az apaállattartással, a kopár területek fásításával kapcsolatos kérdésekre terjedt ki, első fokú határozatok elleni jogorvoslatok másodfokú hatóságaként működött.102 103 Az albizottság feladatai az idő előrehaladtával folyamatosan változtak. A kormány az 1930. évi 7890. számú rendeletében az albizottság első- és másodfokú jogkörét érintetlenül hagyta, ugyanakkor albizottsági hatáskörbe tartozók lettek az 1894. évi XII. törvénycikk 9. §-ában1<)3 foglaltak. Eszerint a közlegelő-birtokossági közgyűlés sérelmes határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz lehetett jogorvoslatért fordulni. Az 1900. évi XXVII. te. 25. §-át végre nem hajtó birtokosok ellen is eljárást indíthatott a közigazgatási bizottság. E paragrafus szerint a törvényhatóságok, a községek, az egyházi testületek és személyek, a köz- és magánalapítványok, a hitbi- zományok, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, azok a birtokosok, illetve Az 1913. évi X. törvénycikk az osztatlan közös legelőkről rendelkezett, és létrehozta a legeltetési társulatokat. Azok felügyeletét a közigazgatási bizottságra és a földművelésügyi miniszterre ruházta. 100 Sasvári, 1982. 121. p. 101 Sasvári, 1982. 121. p. Farkas, 1985. 49. p. 103 A 9. paragrafus kimondta: ,,A birtokossági közgyűlés oly határozatai ellen, melyek annak hatáskörét túllépik, törvénybe ütközők, vagy egyesek jogait sértik, fellebbezésnek van helye. E fellebbezések felett első fokon a közigazgatási bizottság, második és végső fokon a földművelésügyi minister határoz. " (53-54. p.) 32
