Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
bérlők, akik nem a Magyar Királyság területén éltek, birtokaikon csak okleveles gazdatiszteket alkalmazhattak. A világháború után is lényegében hasonló feladatokat láttak el a gazdasági albizottságok. A költségvetést, a szövetkezetpolitikát, a mezőgazdaságot, az ipart és a tervgazdálkodást érintő kérdésekkel foglalkoztak, de az árufelhalmozással, a termékelosztással és a termelés racionális szervezésével kapcsolatos feladatokat is elláttak. Ellenőrizték a törvény- hatóság területén a kormányhatóságok anyagi vonatkozású és általános rendelkezéseinek végrehajtását. A feladatok végrehajtása érdekében összehangolták a szakigazgatási szervek munkáját.104 * Az albizottságoknak joguk volt hatáskörüket meghaladó kérdések felvetésére, megtárgyalására is, de végrehajtásuk érdekében javaslataikat fel kellett terjeszteniük a Gazdasági Főtanácshoz (GF) és a BM-hez. Munkájukat csak a jóváhagyott törvényhatósági költségvetés keretei között végezhették.103 Az 1913. évi X. törvénycikk értelmében a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a főispán vezetése alatt dolgozott, akadályoztatása esetén a törvényhatóság első tisztviselője elnökölt. Működéséről évente jelentést tett a közigazgatási bizottság teljes ülésének. A gazdasági albizottság elnöke tehát a főispán volt, helyettese pedig a törvényhatóság első tisztviselője, titkára az alispáni vagy a törvényhatósági jogú városi polgármesteri hivatalból az erre a célra kinevezett tisztviselő, később pedig a törvény- hatósági tervmegbízott. Az albizottságnak az általunk vizsgált években 12 tagja volt: az elnök, a helyettes elnök, a pénzügyigazgató, a vármegyei gazdasági felügyelő, az építésügyi és közmunkaügyi igazgató, a tervmegbízott, a közellátási felügyelő, a szövetkezetügyi felügyelő, az albizottság titkára és még három tag, akiket a nemzeti bizottság javaslatára a közigazgatási bizottság egyéves időtartamra választott be. Ha az ügy olyan szakigazgatási ágat érintett, amelynek vezetője az albizottságnak nem volt tagja, a probléma tárgyalásához tanácskozási joggal öt is meghívták. Az albizottság adminisztratív tevékenységét, a tárgysorozatok összeállítását a titkár végezte.106 A kormány az 1930. évi 7890. számú rendeletében a gazdasági albizottság működését továbbra is fenntartotta, de az 1913. évi X. törvénycikk 70. §-ában megállapított szervezetét módosította. A tagok számát két mezőgazdasági szakemberrel egészítették ki, így 1930 után az albizottságban már négy mezőgazdasági és két erdő- gazdasági szakember foglalt helyet. A megyei és a törvényhatósági jogú városi gazdasági albizottságok külön működtek, de a munkát össze kellett hangolniuk, ezért a titkár rendszeresen részt vett a megyei albizottsági üléseken.107 A Pest Megyei Közigazgatási Bizottság munkája a világháború után is változatlan keretek között indult újra. Az alakuló ülésen a maga részéről megválasztott hat tagot. A Pest vármegyei gazdasági albizottság 1946. február 5-én történt megalapításakor a főispán, illetve az alispán mellett a vármegyei tiszti főügyész, a gazdasági felügyelőség vezetője, a budapestvidéki és kecskeméti pénzügyigazgató, a budapesti 104 Farkas, 1985.52. p. i<b A 124 501/1949. B.M. számú rendelet melléklete 106 Farkas, 1985. 51. p. 107 A 124 501/1949. B.M. számú rendelet melléklete. Közli: Farkas. 1985. 52. p. 33
