Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
pedig elsősorban az általános (megyei, járási, községi) közigazgatási hatóságok látták el a mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat, a népi szervek közreműködésével.ss A birtokviszonyok átalakítását azonban a kormány, feltehetően a baloldali politikai erők nyomására, nem akarta a hagyományos, tehát döntően a háború előtti években munkába állt hivatalnokokból álló apparátussal elvégeztetni. A legfontosabb, mezőgazdasági igazgatási feladatokat is ellátó népi szervek a földigénylő és a termelési bizottságok voltak. A háború utáni évek mezőgazdasági igazgatásának jellemzője volt mindamellett az is, hogy a hivatalok igyekeztek az érdekelteket a mezőgazdasági termelést érintő fontos közfeladatokba bevonni, többek között a mezőgazdasági munkaközvetítésbe, a szociálpolitikai döntésekbe, a mező- gazdasági hitel vagy a vetőmag elosztásába. хч /1 vármegye A magyar polgári állam lényegi alapjainak lerakása a dualizmus kezdetén történt meg. Az 1870. valamint az 1886. évi törvények a középszintű igazgatás szerveiként a törvényhatóságot, tehát a vármegyét és a törvényhatósági jogú várost jelölték meg. A közigazgatás alsó fokán a községek helyezkedtek el.40 A megyei önkormányzat működését az 1870. évi szabályozás mind a szabályrendelet-alkotás, mind a jogalkalmazás terén alig korlátozta. A törvényhatóságok szervezete lényegében az országgyűlési választójogon és a virilizmuson alapuló képviseletből, és a választott, a szakképzettség elsajátítására kezdetben nem kötelezett tisztviselőkből állt. Az 1886. évi törvény a megye hatáskörét belügyeinek önálló intézésére, az állami köz- igazgatás közvetítésére és a politikai ügykörre korlátozta. A megyei közgyűlés hatáskörébe tartozott tehát a törvényhatóság területének, szervezetének, gazdaságának valamennyi kérdése. Az 1933. évi XVI. te. újból meghatározta a megyei közgyűlés hatáskörét, illetve a megyei kisgyűléstöl* 91 utalt át ügyeket a hatáskörébe. Az 1030/1945. M.E. számú rendelet ** Gon Ja, 1970. 274. p. S<1 Gon Ja. 1970. 273. p. 911 A területi önkormányzat gondolata legvilágosabban a francia forradalom során merült fel a feudális igazgatás ellenhatásaként. Az abszolutizmus centralizált igazgatásával szemben olyan természetjogi gyökerű nézet alakult ki. amely a montesquieu-féle három ág mellett felfedezte a negyediket, a helyi hatalom, a pouvoir municipal” jelentőségét. Ez jogi megfogalmazást kapott 1789. december 14-én egy francia törvényben is, és átsugárzott részben a belga kormány közvetítésével olyan német és osztrák államelméleti rendszerekbe, amelyek a szabad államot szabad községekre akarták alapozni. (Beér. 1962. 13. p.) 91 A törvényhatósági kisgyülés a vármegyei közgyűlés munkáját segítette. A világháború után feladatai közé tartozott a 100 000 pengőt meg nem haladó vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés és az ezekkel kapcsolatos jogügyletek megkötése, a költségvetésben előirányzott, de nem részletezett hitelek felhasználása vagy költségvetés híján a 100 000 pengőt meg nem haladó összegű kiadások feletti rendelkezés, az alapok költségvetésileg le nem kötött, de felhasználható jövedelmének szétosztása, a törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak részére a törvényhatóság első tisztviselője által engedélyezhető időtartamnál hosszabb szabadságidő engedélyezése, a községi szabályrendeletek felülbírálata. Döntött ezenfelül másodfokon azokban a közérdekű ügyekben is, amelyekben első fokú hatóságként a törvényhatóság első tisztviselőjénél alsóbb önkormányzati hatóság járt el. Előkészíttette a Törvényhatósági Bizottság elé terjesztendő ügyeket. Minden egyéb kérdésben, amely korábban a Kisgyülés hatáskörébe tartozott, a világháború után már csak a Törvényhatósági Bizottság járhatott el. (A Magyar Állam szervei. 1985. 654-655. p.) 29
