Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
felügyelője jelentette a megyei felügyelőségnek, hogy a helybeli megszálló csapatok rendszeres gyakorlatozása nem a laktanya belső területén zajlott, hanem a város határában, a városi kaszálókon, a legelőkön és igen sokszor még szántón és a gyümölcsösökben is gyakorlatoztak, a gyümölcsfa-állományt ezért igen súlyos károk érték. A vetésterületet letiporták, mivel „a megműveli területeken keresztül g\alog és kocsiutakat készítenek" nehéz lövegeik elhelyezése érdekében. A megművelt területeket telehordták salak- és kőzúzalékkal; maga a szántóföld is évekre müvelhetetlenné vált. A tennelők lekaszált lucematermését elvették, így a gazdák még saját állataikat is eladni kényszerültek.*4 A gazdasági felügyelőség anyagában máshol azt olvassuk, hogy 1946-ban a Szentendrei járás lakossága körében a jogtalan igénybevételek miatt igen nagy volt az elkeseredés,,, ami nagy hatással lesz a jövő évi termelési készség menetére. "51 Gazdapanaszokkal sok esetben találkozhatunk a gazdasági felügyelőség irataiban. Az egyik, 1946 kora tavaszán megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezleten többek között az is elhangzott, kívánatos lenne, ha a felügyelői szolgálat mind a régi kisgazdák, mind az új juttatottak között népszerű lenne. Ezért a gazdasági felügyelőknek, főleg a járási gazdasági felügyelőknek ,,keresni kell az érintkezést a gazdatársadalom legalsó rétegével. ” Ennek érdekében célszerű lenne, ha a járási gazdasági felügyelők egyes községekben bizonyos időközökben gazda-panasznapokat tartanának. Lehetőség szerint a járás székhelyén kell ezeket a rendezvényeket megtartani, ahová a főjegyzőt, a nemzeti bizottsági elnököt is meg lehet hívni, illetve az eseményt össze lehet kötni határbejárással, legelőszemlével is - olvasható a kerületi gazdasági felügyelői értekezlet jegyzőkönyvében. A hivatal egyik, 1946 nyarán kelt, a járási felügyelőknek küldött levelében például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerületi főfelügyelő egyik körrendeleté értelmében a gazdapanaszokat minden hónap 25. napjáig el kellett juttatni a felettes hatósághoz.S/ A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása A földművelési közigazgatás átalakulása nem volt olyan mértékű, mint amekkora átrendeződés a politikai hatalomban és a földművelés birtok- és üzemi viszonyaiban végbement. Megmaradt többé-kevésbé sértetlenül a közigazgatás régi, centrális felépítése. Legfelső szinten a kiterjedt hatáskörű minisztérium a különböző szakszervek és szakhivatalok - gazdasági felügyelőségek, szőlészeti és borászati felügyelőségek, kertészeti felügyelőségek stb. — közreműködésével végezte az igazgatást, közép és alsó fokon 84 * 86 87 * * 84 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 14/1946. 81 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 14/1946. 86 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 131946. Budapest. 1946. május 23. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 87 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a' Elnöki ir. 23/1946. A Duna-Tiszaközi kerület főfelügyelőjének levele 1945. június 28-án valamennyi vármegyei és Szeged thj városi m. áll. Gazdasági Felügyelőségének. (Az 1945. jún. 18-ai kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga. 28
