Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A rendkívüli néphatalmi szervek szerepe az igazgatásban
Ezen szervek szerepének megítélésében azonban szinte kezdettől fogva megosztott volt a politikai elit. A baloldali pártok - félve a kisgazdák ellenállásától - nem akarták, hogy a nemzeti bizottságok az állam szerves részévé váljanak. A későbbi hatásköri összeütközések megelőzése érdekében az 1030/1945. M.E. számú rendelet például kifejezetten megtiltotta, hogy a nemzeti bizottságok közigazgatási funkciókat gyakoroljanak.’7 A nemzeti bizottságok főhatósága a Belügyminisztérium volt, elsődleges feladatuk pedig a közigazgatás helyreállítása. A nemzeti bizottságok politikai szervek voltak, az általuk alakított hatóságokat el kellett ismerni minden tisztviselőnek, és határozataikhoz alkalmazkodniuk kellett.5'4 A Pest Megyei Nemzeti Bizottság megalakulására csak azt követően került sor, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság (BNB) egyedül képtelen megbirkózni a hatalmas vármegye problémáival is. „A Budapesti N. B. szükségesnek és időszerűnek tartja, hogy a vármegyénél N. B. alakuljon. Ezért elhatározza, hogy felhívja a pártokat és a szakszervezeteket, hogy ezen bizottság megalakításához 4-4 tagot küldjön [ek] ki. ”59 A nemzeti bizottságok részt vettek különböző demokratikus szervek megalapításában, így tagokat küldtek a megyei földbirtokrendező tanácsba (600/1945. M.E. számú rendelet 48. §.), megalakították a községi földigénylő bizottságokat (33 000/1945. F.M. számú rendelet 4. §.), a városi földrendező tanácsot (75 000/1945. F.M. számú rendelet 1. §.), tagokat küldtek ki a termelési bizottságokba (22 500/1945. F.M. számú rendelet 6. §.), a mezőgazdasági termelési hiteligényeket elbíráló bizottságokba (21 906/1945. F.M. számú rendelet 2. §.), a terménybeszolgáltatás ellenőrzésére.60 A nemzeti bizottságok kapcsolata a népi bizottságokkal nem merült ki azok megalakításában, a későbbiek során ellenőrzést is gyakoroltak felettük. A hagyományos közigazgatás pedig a földreform során, a termelés ellenőrzésével kapcsolatban és számos egyéb területen kénytelen volt együttműködni a népi bizottságokkal, mindenekelőtt a nemzeti bizottságokkal.61 A nemzeti bizottságok működése az idő múlásával egyre több problémát vetett fel. A tagjaik közhivatalnoki minősítésére vonatkozó rendelettervet például a Miniszter- tanács nem fogadta el. Két év múlva a 10 260/1948. számú kormányrendelet a nemzeti bizottságot a termelési és földigénylő bizottsággal együtt „helyi közigazgatási szervnek” tekintette. Mindezek ellenére azonban nem ismerték el a nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenységének jogszerűségét.62 Előfordultak például olyan sajátos esetek is, amikor a törvények szellemével teljesen megegyező intézkedés miatt végül a bíróság elmarasztalt egy nemzeti bizottságot. A 10 260/1948. számú kormányhatározat gátat vetett a nb és egyéb népi bizottságok tagjai ellen indított olyan követeléseknek, amelyek '7 Balogh, Izsák, Gergely, Fög/ein, 1986. 127. p. ^ A Magyar Állam szervei. 1985. 516. p. v; BFL. XVII. 2. 1945. március 12. A Budapesti N.B. ötös bizottsága 17. ülésének jegyzőkönyve. XXI/10- 1945. BNB. (Ságvári, 1975.) 60 Csizmadia. 1968. 350. p. 61 Csizmadia, 1968. 302. p. 62 Csizmadia. 1968. 371. p. 22
