Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A rendkívüli néphatalmi szervek szerepe az igazgatásban
a bizottságok valamely, a termeléssel kapcsolatos intézkedéséből eredő kár megtérítését célozták. A rendelet a folyó perekre és végrehajtásokra is vonatkozott/’’ A földreform végrehajtásának kezdetén a nemzeti bizottságok meghatározó szerepet játszottak. Pest megyében Hajdú, Csongrád és Heves megyéhez hasonlóan többnyire a nemzeti bizottságok hívták össze a földigénylők gyűléseit.63 64A Pest Megyei Nemzeti Bizottság pedig az egyes járásokba a földosztás segítésére repülöbizott- ságokat küldött ki.6'1 A földosztás első szakaszában tehát a nemzeti bizottságoknak kiemelt szerepe volt. Kecskeméten 1945. március 21-én a nemzeti bizottság ülésén döntést hoztak, amelynek értelmében a nemzeti bizottságnak meg kellett keresnie a polgármestert annak érdekében, hogy a földigénylők összeírását április 6-ig a közigazgatás el tudja végezni, és április 8-ra a szükséges nagygyűlést össze lehessen hivni. A jegyzőkönyv aláhúzza, hogy ,,az összeírás elkészítéséhez gyakorlott közigazgatási apparátus kell". Az ülésen felmerült másik javaslat (amely szerint a nemzeti bizottság hívja össze a földigénylők nagygyűlését, azon válasszák meg a bizottságot, majd a választmányt, az összeirást pedig a választmány végezze el) nem kapta meg a szükséges támogatást. ” A kalocsai polgármester 1945. március 23-án intézett átiratot a városi nemzeti bizottsághoz. Ebben azt kérte, hogy az MKP helyi szervezetének keretei között 1945 januárja óta működő fibet koalíciós alapon alakítsák újra. Rámutatott arra, hogy a bizottság akkorra már, „mint hírlik ”, függetlenül a termelési bizottságtól és a városi mérnöktől, a Draskovich-féle birtokot ki is osztotta, amihez nem volt joga. Megjegyezte, hogy a fíb akar foglalkozni azon földek megművelésével, amelyek tulajdonosai elmenekültek, vagy valamiért nincsenek a városban. Ezt azonban a polgármester azért tartotta helytelennek, mert a földművelési miniszter rendelete ezen földek megművelését kifejezetten a termelési bizottságokra bízta.67 * 69 A nemzeti bizottságok reform előkészítő szerepe a megye más részein is jellemző volt. Alsógödön például a nemzeti bizottság jóval a rendelet életbe léptetése előtt, február 14-én elhatározta a földigénylők összeírását, továbbá két, szomszédos pusztának a községhez való csatolását. Kiskunhalas nemzeti bizottsága már a rendelet előtt megalakította a földigénylő bizottságot, és intézkedéseivel a közelgő földreform végrehajtását készítette elö.6S * A Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság például adminisztrációban jártas tisztviselőt bocsátott rendelkezésre, és a titkárát is beküldte a földigénylö bizottságba.64 A Maglódi Nemzeti Bizottság a földigénylő bizottságot utasította, hogy a kertészetek részére a község közelében juttatasson földet.70 A termelési bizottságok felállítását 1945 tavaszán rendelte el a földművelés- ügyi miniszter. Ezeket a szerveket valamennyi városban meg kellett alakítani, illetve 63 Csizmadia. 1968. 375. p. 64 Jenei, 1970. 136. p. 65 PML XVII. 1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyei Nemzeti Bizottság ir. a/ Jegyzőkönyvek. 1945. április 4. “ BKMLXVII. 46. Kecskeméti Nemzeti Bizottság ir. Jegyzőkönyvek. 1945. márc. 21. 67 BKML XVII. 43. Kalocsai Nemzeti Bizottság ir. 2/1945. Közli: Földreform 1945. 1965. 243-244. p. 6X Csizmadia, 1968. 283. p. 69 BFL. XVII. 38. Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság ir. Jegyzőkönyvek. 1945. április 3. 70 PML XVII. 105. Maglódi Nemzeti Bizottság ir. a/ Jegyzőkönyvek. 1945. április 19. 23
