Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A rendkívüli néphatalmi szervek szerepe az igazgatásban
apparátus nagyarányú cseréjére törekedni. A régi alkalmazottakat ezért továbbra is szükséges rossznak tartották, akiknek a lojalitásában kételkedtek. Minél régebben dolgozott valaki a közigazgatásban, annál kevésbé tartották megbízhatónak. Bár csak a tisztviselők 15%-át érintették a leépítések, annak hatása mégis sokkal nagyobb volt ennél. A listák összeállításának, a találgatásoknak, a bizottság előtti megjelenésnek, a kollégák elbocsátásának híre félelmet keltett, a mértékadó, magas rangú hivatalnokok távozása pedig általános bizonytalanságot eredményezett.” A Pest megyében működő В-lista bizottságok által leépítettek létszáma összesen 2027 volt. Tekintettel arra, hogy a leépítés előtti létszám 8524-re volt tehető, az elbocsátás a hivatalnokok 27,86%-át érintette. Állásban összesen 6497 személy maradt.* 54 A В-lista végrehajtása alig fejeződött be, máris felül kellett vizsgálni. Ez Rajk belügyminiszter rendeletével indult meg 1946. július 24-én. Ennek eredményeként Pest megyében a járási adminisztráció összesen 107, a városi elöljáróságok pedig 80 alkalmazottat vettek vissza.55 Az sem látszott távolról sem egyértelműnek, hogy a В-listázás lesz a végső tisztogatás. Ezt megelőzően ugyanis, mint láttuk, lezajlottak az igazolások, amelyek érvényességét már a В-lista során megkérdőjelezték: az eljárások még be sem fejeződtek, de a sajtó már annak kudarcáról cikkezett.56 A rendkívüli néphatalmi szervek szerepe az igazgatásban A második világháború utáni években a mindennapi élet szabályozásában fontos szerepet játszottak a rendkívüli szervek, tevékeny részesei voltak az állami életnek: a földreformban, a tisztviselők igazolásában vagy a mezőgazdasági és ipari termelés ellenőrzésében éppúgy jelentős szerepet játszottak, mint a háborút követő zűrzavar idején a korrupció elleni küzdelemben. Hazánkban azonban - eltérően más közép- és délkelet-európai országoktól - a rendkívüli szervek nem alakultak át helyi törvényhatóságokká, hanem továbbra is társadalmi szervként igyekeztek a hagyományos köz- igazgatást segíteni. A fegyverszüneti szerződés ugyanis ennek visszaállítását írta elő, de még a szövetséges főparancsnokság is eleinte a hadműveletek érdekében biztonságos hátországot akart, és nem szorgalmazta a változást. A néphatalmi szervek közül a legfontosabbak a működésüket 1944 utolsó hónapjában megkezdő nemzeti bizottságok voltak. A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt Szegeden 1944. december 1-jén megalakította a Szegedi Nemzeti Bizottságot. A következő napon megalakult e politikai pártok koalíciója, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és közzétette programját. Néhány nap múlva Debrecenben, majd egyre több településen alakultak meg a nemzeti bizottságok, amelyek hatásköre szinte az élet minden területére kiterjedt. 3i Kovács M. Mária. 1982. 50. p. 54 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kisknn megye alispánjának ir. a/ 103/1946. Közli: Varga, 2006. 237. p. 33 PML XXL 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. a/ 104/1946. Közli: Varga, 2006. 245-246. p. 56 Kovács M. Mária. 1982. 50. p. 21
