Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
volt, s ezekhez 63 ezer hektár terület tartozott.523 1948-ban is ugyanannyi állami gazdaság működött, mint a háború előtt, ezek feladatai azonban ekkorra már elsősorban a nemesített vetőmag, illetve a fajtiszta tenyészállatok kikísérletezéséből állt.52*’ A 12 490/1948. Korm. számú rendelet alapján Mezőgazdasági Nemzeti Vállalatok létesültek a földművelésügyi igazgatás alatt álló állami gazdaságokból a mezőgazda- sági tennelés színvonalának emelése, a szövetkezeteknek vetőmaggal és tenyészállatokkal való támogatása, a tervgazdálkodás előmozdítása és a nagyüzemi termelési módszerek bemutatása érdekében. Az állami gazdaságok gazdálkodását az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága irányította és ellenőrizte.527 Ezt követően, 1949-től egy esetleges háborúra történő felkészülés jegyében napirendre került a népgazdaság szocialista átalakítása. Ennek következtében rohamosan nőtt az állami gazdaságok száma és területe.528 Az is problémát jelentett, hogy az új birtokstruktúrára épülő magyar mező- gazdaság vetőmag igényét az állami gazdaságok az alacsony szántóföldterületük miatt nem tudták kielégíteni.524 Mindezzel együtt 1948-1949-ben az újjáépítés során az állami birtokok sorsa Szakács Sándor véleménye szerint elszomorító volt.531’ Az állami birtokok rendszerét a következő ábra szemlélteti: Л Földművelésügyi Minisztérium (alapítva: 1889) alá tartozó szervek (mezőgazdasági szakszervek)5'4 Állami mezőgazdasági birtokok A szerv neve Jogelőd Az alakulás időpontja Az megszűnés időpontja Jogutód Megjegyzés (területi illetékesség stb.) Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek 1445. dcc. 23. 1949. máre. 1. Nagy-alföldi Erdőgazdasági NV, Észak-hegyvidéki Erdőgazdasági NV, Nagy- budapesti Erdőgazdasági NV, Nyugat-hegyvidéki Erdőgazdasági NV, Délmagyarországi Erdőgazdasági NV, Duna-ártéri Erdőgazdasági NV Állami Mezőgazdasági Birtokok Üzem 1447. júl. 27. 1949. máre. 25. Önálló nemzeti vállalatok Országos Állami Mezőgazdasági Birtokok Központ 1948. szept. 9 Országos Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ 1949. máre. 1. Hat nemzeti vállalat: Nagy-alföldi Erdőgazdasági NV, Északhegyvidéki Erdőgazdasági NV, Nagy-budapesti NV. Nyugat- hegyvidéki NV. Dél-magyarországi NV, Duna-ártéri NV. Egyéb szervek: Állami Pincegazdaság, Magyar Állami Erdőgazdasági Szakbizottságok, Magyar Állami Hal- cs Nádgazdasági Üzemek, Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemek Irányító és Ellenőrző Bizottsága. Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemek Természetes Vízi Szakbizottsága, Állami Halgazdasági Igazgatóság, Állami Haj- és .Nádgazdasagi Központ, Állami Mezőgazdasági Központ. 525 Donáth. 1977. 128. p. 536 Szakács. 1971. 188. p. 537 Gnnda. 1970. 700. p. 53* Donáth. 1977. 128. p. iv> Szakács, 1971. 192. p. 550 Szakács. 1971.208. p. 531 Forrás: Corpus Juris Hungarici. A Magyar Állam szervei, a PML iratai. 158
