Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
kirendeltségeket és szakaszmérnökségeket létesítettek. Mindezt 1950-ben újabb átszervezés követte: az OVGH-tól elvették az öntözési ügyeket, és maga a Hivatal a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályként működött tovább. A szervezet szétzilálásával párhuzamosan újabb és újabb vízügyi szervek létesültek. így 1949-ben létrehozták a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatot, az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot és az Árvízvédelmi Készenléti Szervezetet.434 A gazdasági albizottság döntéseket hozott a vármegyét érintő vízelvezetési ügyek mellett a községek ivóvíz-ellátásával kapcsolatban is. Az egyes községek bejelentették ugyanis az ivóvíz ellátás célját szolgáló kutak létesítésével kapcsolatos (az ötéves tervhez kötődő) igényüket is. A belügyminiszter megküldte azoknak a községeknek a jegyzékét, ahol a következő évben, az ötéves terv első esztendejében kutat szándékozik létesíteni, hozzátéve, hogy a vármegye ivóvízellátása katasztrofális. Amennyiben tehát a fedezet megengedi, kívánatos lenne, ha az Országos Közegészségügyi Intézet által javasolt többi község is hozzájuthatna megfelelő minőségű vizet adó kúthoz. A gazdasági albizottság az Országos Vízgazdálkodási Hivatal által összeállítottjegyzéket egyhangúlag elfogadta.41’0 Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal elnökének a vízgazdálkodási körzetek és kirendeltségek működési területével, székhelyével és ügykörével kapcsolatban kiadott 5500/1948 számú rendelete jelölte ki a vízügyi közigazgatási ügyek intézésére illetékes vízgazdálkodási körzeteket.461 454 * * * * * A vízügyi igazgatás szervei: Л Földművelésügyi Minisztérium (alapítva: 1X89) alá tartozó szervek (mezőgazdasági szakszervek)462 Vízügy A szerv neve Jogelőd Az alakulás időpontja Az megszűnés időpontja Jogutód Megjegyzés (területi illetékesség stb.) VízitársulatokXIX. század második tele 1948. jún. 2.Folyammérnöki hivatalok 1871 után 1948. aug. 3. Vízgazdálkodási körzetek Kilenc működött: Győr, Budapest, Baja, Nyáregyháza, Sátoraljaújhely, Szolnok, Szeged, Gyula, Nagykanizsa. Kultúrmérnöki hivatalok 1871 után 1948. aug. Vízgazdálkodási körzetek Ideiglenesen szabályozták 1945- ben: budapesti (ide többek között PPSK), Székesfehérvári. Győri. Szombathelyi, Pécsi, Miskolci, Hódmezővásárhely, Debrecen Tisza-Duna völgyi Társulat Duna völgyi Társulatok Szövetsége, Tiszavölgyi Társulat 1923 1948. jún. 2. 454 Szervezeti kultúra. 1998. 17. p. PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ir. с/ Gazdasági Albizottság ir. 1949. okt. 20. 4ÍI PML XXL 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. Ы Közigazgatási iratok. 56056/1949. Budapest, 1949. okt. 18. BM levele a törvényhatóságok első tisztviselőinek. 4'' Forrás: Corpus Juris llungarici. A Magyar Állam szenei, a PML iratai. 138
