Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A Földmüvcicsügyi Minisztérium (alapítva 1889) alá tartozó szervek (mezőgazdasági szakszervek)462 Vízügy A szerv neve Jogelőd Az alakulás időpontja Az megszűnés időpontja Jogutód Megjegyzés (területi illetékesség stb.) Folyammérnöki kirendeltségek Folyammérnöki hivatalok 1948. okt. 10. 1949 dec. 31. Budapest, Baja. Győr, Nagykanizsa, Szeged, Gyula. Szolnok. Nyíregyháza. Miskolc Kultúrmérnöki kirendeltségek1948. okt. 23.Egyéb szervek: Országos Öntözésügyi Hivatal, Öntözési Alap. Országos Árvízvédelmi Kormánybiztos, Árvízvédelmi bizottságok, árvízvédelmi albizottságok, miniszteri biztos vízitársulatok ideiglenes irányítására, véleményező bizottság vízitársulatok ideiglenes irányítására kirendelt miniszteri biztos mellé, Országos Vízgazdálkodási Hivatal, Árvízvédelmi Készenléti Szervezet, Országos Vízgazdálkodási Tanács, Országos Állategészségügyi Tanács, Vízgazdálkodási kirendeltségek, Ár- és belvízvédelmi kirendeltségek, szakaszmérnökségek. A mezörendészet A földbirtokok határait jól láthatóan kellett kijelölni, aminek szabályait a törvényhatóság szabályrendeletben állapította meg. Határvita esetén a rendes bíróság döntött, a dűlőutak fenntartása helyreállítása az elöljáróság feladatkörébe tartozott. Új, közös dülöút létesítésekor vagy kiszélesítésekor a földművelésügyi minisztertől a kisajátítási jog megadását lehetett kérni.463 A mezei rendet a mező- és a hegyőrök vigyázták; 1000 holdanként alkalmaztak egy mezőőrt, de ha a község területe 3000 holdnál kisebb volt, ettől el lehetett tekinteni. Ha egy birtok 100 holdnál nagyobb volt, lehetőség volt magánmezőőr alkalmazására is. A mezőőröket a járási főjegyző feleskette, és szolgálati jelvényt adott számukra. A mezőőr közbiztonsági közeg volt. Fegyvert csak fegyvertartási engedéllyel hordhatott, és azt csak önvédelemből, vagy kártékony vadakra használhatta, feladata többek között a mezei vagyon őrzése, a dűlőutak felügyelete, a legeltetés ellenőrzése és a kárbecslés volt.464 465 A mezőrendőri kihágás fogalmába tartozott a terménylopás, a dülőútrongá- lás, a jogtalan legeltetés, az idegen területen történő engedély nélküli átjárás, a tűzveszély okozása és az önvédelmi előírások megszegése. Súlyosabb megítélés alá estek ezek a tettek, ha azok vasárnap vagy ünnepnapon, éjjel vagy bekerített területen történtek. A mezei kár hat hónap után elévült, a mezei kihágásoknál a kár értékétől függően a községi elöljáróság vagy a járási főjegyző intézkedett. A büntetést a kihágások jelentős száma miatt megszigorították. Az elkövetőt többek között arra is lehetett kötelezni, hogy az eljárás időtartama alatt a községi elöljáróság által kijelölt munkát végezzen. A 14 120/1946. M.E. számú rendelet alapján az elsőfokú ítélet után három napon belül közvetlenül a Kihágási Tanácshoz lehetett fellebbezni.46’ A mezőrendészeti ügyek közül a legjellemzőbbek a vármegyei gazdasági albizottság elé kerültek. Dr. Kardos János vármegyei tiszti főügyész az egyik ülésen 463 Gonda. 1970. 287. p. 464 Gonda. 1970. 287. p. 465 Gonda. 1970. 287. p. 139
