Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

I. Bevezetés - Történeti bevezető

rendelkeztek elegendő szakirányú ismerettel, ezért elodázhatatlanná vált egy önálló szakminisztérium felállítása. Jóllehet a földművelés az ország adottságaiból következően mindig döntő szerepet játszott, meglepőnek tűnik, hogy a kiegyezés után még több mint két évtizedet kellett erre várni. A mezőgazdasággal kapcsolatos igazgatási feladatok a kiegyezés idején a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz tartoztak, a gyakorlati ügyintézést pedig a törvényhatóságok végezték.8

Az 1889. évi XVIII. törvénycikk kimondta az önálló Földmívelésügyi Minisztérium (FM) felállítását, amely azonban eleinte még a régi keretek között, tehát heterogén ügykörökkel működött

.9

A minisztérium megszervezését elsősorban a magyar mezőgazdaságot a XIX. század második felében fenyegető veszélyek indokolták; a világpiacon ekkoriban megjelenő amerikai gabona lenyomta az árakat jelentősen megnehezítve az itthon megtermelt termények eladását, ráadásul sürgős intézkedéseket követelt a hetvenesnyolcvanas években terjedő filoxéra-járvány is.10 11

A termelésben és az állattenyésztésben korábban már jelentős szerepet játszott az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE).n.A minisztérium döntések előtt rendszeresen kikérte a szervezet véleményét.12

Az önálló minisztérium első vezetője az 1890. január 1-jén történt induláskor gróf Szapáry Gyula volt, aki nem sokkal később miniszterelnök lett. A bársonyszékben őt gróf Bethlen András követte; ő volt tulajdonképpen a minisztérium tényleges megszervezője.13 A minisztérium hosszú időn keresztül az ekkor kialakult keretek között működött.14

A minisztérium első vezetői közül ki kell emelnünk Darányi Ignácot, aki a XIX. század végén és a XX. század elején 12 éven át viselte ezt a tisztséget. Az új miniszternek a korábbinál erőteljesebb állami beavatkozást sürgető programja eredményeként megnőtt a minisztérium konnányon belüli súlya és költségvetése is, amely a tizenkét év alatt valamivel több mint kétszeresére nőtt.15 A tudatosan politikai pályára készült ügyvéd több mint 60 törvényt fogadtatott el, emellett több mint 100 rendeletet adott ki.16

A századforduló táján felerősödő társadalmi folyamatok a mezőgazdasági szak- igazgatáson is nyomot hagytak. Az egyre erősödő agrármozgalmak megakadályozására a minisztériumban 1907-ben külön osztály alakult, a munkavállalók és munkáltatók közötti jogviszonyok szabályozásáról pedig több törvény is született. így ezzel foglakozott az 1898. évi II., az 1899. évi XLF, az 1900. évi XXVIII. és az 1907. évi XLV. te. is.

8 Csizmadia, 1976. 218. p.

9 Steinecker, 1933. 5. p.

10 Steinecker. 1933. 6. p.

11 AZ OMGE 1830-ban alakult meg a gróf Széchenyi István kezdeményezésére korábban alapított lófuttató társaságból. Később tevékenysége elsősorban a mezőgazdaság érdekeinek védelmére terjedt ki: kiállításokat, versenyeket rendezett, szakkönyveket, folyóiratokat adott ki.

12 Csizmadia. 1976. 218. p.

IJ Steinecker. 1933. 7. p.

14 A minisztérium felépítése folyamatosan idomult a társadalmi, gazdasági változások által támasztott kihívásokhoz. Jelentős lépésnek tekinthetjük például a közgazdasági ügyosztály 1896-ban történt megszervezését.

(Kendi) Finály István: A magyar földért (Darányi Ignác élete és munkássága). Budapest. 1940. 216. p. Közli: Fehér. 2000. 70. p.

16 Fehér. 2000. 71. p.

1 I