Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A növényegészségügyi szervezet kiépítésének történetében meghatározó volt az 1929-ben megkötött nemzetközi növényvédelmi egyezmény, amelyet hazánk is aláírt. Magyarország is kötelezettséget vállalt, hogy hivatalos növényvédelmi szervezetet hoz létre, amelynek a növényvédelmi szolgálatból és a tudományos kutatóintézetből kell állnia. A 49 000/1932. F.M. számú rendelet alapján megalakult az egységes országos növényvédelmi igazgatási rendszer, a Magyar Növényvédelmi Szolgálat. A hivatalos növényegészségügyi szolgálat keretében 1936-ban alakul meg a Növényvédelmi Tanács. A kísérletügyi szerv a Magyar Királyi Növényegészségügyi Intézet volt, az igazgatás szervein ek pedig a Magyar Királyi Növényegészségügyi Szolgálat, a Magyar Királyi Növényegészségügyi Körzetek és a Növényvédelmi Helyi Megbízottak számítottak. A II. világháború előtti növényvédelmi szervezet jelentősen hozzájárult a hazai mezőgazdasági termelés hatékonyságának emeléséhez. A területi igazgatási feladatokat a növényegészségügyi körzetek, a helyi igazgatási teendőket pedig a növényegészségügyi helyi megbízottak látták el. A növényegészségügyi körzetek feladatai közé tartozott a növényegészségügyi viszonyok folyamatos figyelemmel kísérése, a központi szervek folyamatos tájékoztatása, a növényi kártevők elleni kötelező védekezés, a nemzetközi forgalommal kapcsolatos növényegészségügyi vizsgálatok elvégzése. Illetékességükbe egy vagy több járás tartozott olyan székhellyel, ahol téli gazdasági iskola, mezőgazdasági szakiskola vagy hasonló tanintézet volt. A 214 541/1946. F.M. számú rendelet előírásai szerint faiskolai termesztényt csak olyan telepről vagy lerakatból volt szabad forgalomba hozni, amelyet előzetesen a növényegészségügyi körzetek szakemberei megvizsgáltak és növény-egészségügyi igazolvánnyal láttak el.3X6 A növényvédelmi igazgatás Pest megyében is jelentős szerepet játszott. A növény-egészségügyi körzet irataiból arról is értesülhetünk, hogy a Központi IV. Magyar Állami Növény-egészségügyi Körzet pénztára, pénztárkönyvei, valamint egyéb számadási könyvei Budán, a Meteorológiai Intézetben az ostrom alatt megsemmisültek. A pontos kár éppen emiatt nem volt megállapítható.3X7 A szakminiszter a 246 438/1948. 1. 2. számú rendeletével a központi II. III. IV. növényegészségügyi körzeteket „ Budapesti Növényegészségügyi Körzet ” elnevezéssel összevonta. Pest vármegyéből Rákospalota, Szentendre, Újpest, és Vác megyei városok, továbbá az Alsódabasi, az Aszódi, a Gödöllői, a Gyömrői, a Kunszent- miklósi, a Monori, a Nagykátai, a Ráckevei, a Szentendrei és a Váci járások tartoztak az új, egyesített körzethez.3X8 1946-tól számos miniszteri rendelet jelent meg többek között a károsítok elleni védekezésekkel, a növényvédő szerek forgalmazásával és engedélyezésével, valamint az óvórendszabályokkal kapcsolatban. Ezt követően, 1947-ben már rendszeres védekezések folytak a burgonyabogár, az amerikai fehér szövőlepke, a gabonafutrinka, a kaliforniai pajzstetü és a mocskospajor ellen. Ezeket a munkákat az ez évben * 38 m’A Magyar Állam szervei, 1985. 537. p. 38' PML XXIV. 244. Központi 4. sz. Növény-egészségügyi Körzet ir. 2/1946. A növényegészségügyi körzet levele 1946. január 9-én a miniszternek. 3811 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. b Közigazgatási iratok. 78 220/1948. 118
