Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
létrehozott központi védekezési egységek végezték. A növényegészségügyről nem volt átfogó törvény. A zárlattal vagy az irtással kapcsolatos intézkedéseket pedig a gyakorlatban, ha ez elkerülhetetlen volt, a helyi hatóságoknak kellett a mulasztó költségére végrehajtani.384 A minisztérium 1947 augusztusában külön utasította a növény-egészségügyi körzetet, hogy a burgonyabogár elleni küzdelem végrehajtásában a katonai parancsnokságokkal és a polgári hatóságokkal együttműködve vegyen részt.390 A növényvédő szerek szétosztására, forgalmazására a földművelésügyi, valamint a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter együttes felügyelete alatt működő Növényvédőszerforgalmi Szakbizottságot létesítettek.341 A Pest Vármegyei Gazdasági Albizottság 1949. február 24-én 1. számú határozatában a szövetkezetek részére hitelkeretet biztosított abból a célból, hogy permetező és csávázó anyagot, továbbá különböző védőszereket tárolhassanak és így a szövetkezet esetleges fizetésképtelensége se lehessen akadálya annak, hogy a gazdák a munkájukhoz szükséges anyagokat idejében megkaphassák.392 A 6210/1949. Korm. számú, és a 10 427/1949. F.M. számú rendelettel, vármegyénként létrehozták a mezőgazdasági igazgatóságokat, egyúttal három kivételével megszüntették a növény-egészségügyi körzeteket. A növényvédelmi szervezet irányítása alatt álló Növényvédelmi Kutató Intézet pedig a minisztérium kísérletügyi főosztályának hatáskörébe került. A vizsgált évek szaqkigazgatás munkájának ismertetésekor el kell mondanunk, hogy a növényegészségügyi körzetek másfajta, propaganda-jellegü tevékenységet is folytattak. Budapesti (Magyar Állami) Növény-egészségügyi 1. sz. Körzet például arra hívta fel a helyi megbízottak figyelmét, hogy Budapesten 1948. március 19-24. között mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt rendeznek Ezen várta a körzet részvételét is. „A kiállításon úgy a növényegészségügyi, mint a mezőgazdasági kutatással foglalkozó tudományos intézmények, továbbá különböző gyárak stb. is részt vesznek, ennélfogva a kiállítás úgy mezőgazdasági, mint kulturális szempontból tanulságos lesz"- húzta alá a levél.393 Az állattenyésztés, a lótenyésztés és az állategészségügy Az állategészségügy igazgatásának kezdetei hazánkban a XIX. század második felére nyúlnak vissza. Az ágazat legfőbb irányítója a Belügyminisztérium volt. A közegészség- ügytől az állategészségügyet a kiegyezéskor választották el, és 1867-től a földművelés-, m Gon Ja, 1970. 296. p. m PML XXIV. 244. Központi 4. sz. Növény-egészségügyi Körzet ir. 70/1947. Az FM levele 1947. augusztus 7-én Szabó Józsefhez, a IV. növényegészségügyi körzet vezetőjéhez. 3,1 Gon Ja, 1970. 297. p. ,r- PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ir. с/ Gazdasági Albizottság ir. 1949. febr. 24. m PML XXIV. 243. Budapesti (Magyar Állami) Növény-egészségiigyi 1. sz. Körzet ir. 11/1948. A Budapesti Magyar Állami Növényegészségügyi Körzet levele 1948. március 2-án a helyi megbízottaknak. 119
