Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat

alapított, az Országos Zöldmező Szövetséget. A testület felett maga a miniszter gyakorolt felügyeletet és ellenőrzést. A Szövetséget illetve kerületi szerveit közérdekű munkájuk­ban valamennyi földművelési közigazgatási szerv köteles volt támogatni és megkeresése­iket teljesíteni. Ugyanez vonatkozott a községi és a megyei általános igazgatásra is.3X0 A rét- és legelőgazdálkodás megyei szintű irányításában a legfontosabb sze­repet a vármegyei gazdasági felügyelőség és a gazdasági albizottság játszotta. A gaz­dasági felügyelőség fontos feladata volt az ún. legelőjavítási munkatervek elkészítése is. Az 1947. január 21-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezleten ezzel kapcsolatban szomorúan mutattak rá arra a tényre, hogy a legelőjavítási munkatervek terén nagy hátralékok tapasztalhatóak.380 381 A járási gazdasági felügyelőségek feladatai közé tartozott a legelőszemlék lebonyolítása, a felügyelők azonban a kerületi főfelügyelő megállapitása szerint eze­ket ötletszerűen és rendszertelenül végezték.382 A legeltetési társulatok helyi szinten a rét- és legelőgazdálkodás legfontosabb irányítói voltak. A legeltetési társulat megalakításához névjegyzékre, alapszabályra és a legelőrendtartás tervezetére volt szükség, működése és vagyonkezelése felett a felügye­letet pedig szakszempontból a gazdasági felügyelőség gyakorolta. Indokolt esetben a miniszter a társulat önkormányzatát felfüggesztette, és miniszteri biztost rendelhetett ki.383 A PPSK vármegyei Közigazgatási Bizottság 1949. október 22-én a miniszterhez folyamodott annak érdekében, hogy a Solton működő soltszentimrei legeltetési társulat önkormányzatát függessze fel. A társulat mintegy 2600 kh legelővel rendelkezett és 70 000 Ft-ot kezelt évente, amiről azonban a felszabadulás óta semmiféle elszámolást nem nyújtott be. A mezőgazdasági igazgatósággal és a DEFOSZ helyi szervezetével egyez­tetve a Közigazgatási Bizottság miniszteri biztosnak javasolt egy solti dolgozó parasztot 250 Ft tiszteletdíjjal. Munkájának segítésére bizottsági tagnak másik három helyi, solti parasztot is kijelöltek. Kirendelésükre azért volt szükség, mert a Földművelésügyi Mi­nisztérium 1949. november 24-én a társulatot az 1913. X- te. 66 §-ának első bekezdése alapján 1952. december 1-jéig felfüggesztette.384 Az 1870-es évek közepén Magyarországon - bár a növényvédelemnek önálló intézményrendszere még nem volt - már összehangolt karantén intézkedésekkel védték az ország területét az amerikai burgonyabogár ellen. A hazai növénynemesítés előmozdí­tása érdekében véleményező és javaslattevő szervként öttagú Növénynemesítő Bizottság alakult, amelynek célja az ország helyi viszonyainak leginkább megfelelő növényfajták kitermesztése, továbbá ezáltal a minőségi magtermesztés előmozdítása volt.385 380 Gonda, 1970. 296. p. 381 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 7/1947. 1947. január 22. a kerületi gazdasági főfelügyelő levele vm. Vármegyei és Szeged tvh jogú városi m. áll. Gazdasági Felügyelőségnek. (Az 1947. január 21 -én tartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 382 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 7/1947. 1947. január 22. a kerületi gazdasági főfelügyelő levele vm. Vármegyei és Szeged tvh jogú városi m. áll. Gazdasági Felügyelőségnek. (Az 1947. január 21-én tartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 383 Górnia, 1970. 295. p. 384 BKML VI. 202. Pest vm. Budapest Sz.f. és Kecskemét ТШ város Gazdasági felügyelőjének ir. 2/1950. 385 Gonda. 1970. 289. p. 117

Next

/
Thumbnails
Contents