Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdaság gépesítése
Az általunk vizsgált korszak végén, 1949. február 5-én kormányrendelet jelent meg a traktorok, március 5-én pedig a cséplőgépek igénybevételéről.344 Az intézkedés nem minden traktorra terjedt ki, de ,,a törvényhatóság első tisztviselője, az Állami Mezőgazdasági Gépiizem részére való átadás céljából térítés nélkül, véglegesen igénybe tartozik venni azt a traktort, a) amelynek tulajdonosa jogszabályon alapuló szántási kötelezettségét önhibájából az előírt módon nem teljesítette, b) amelyet tulajdonosa hatósági intézkedés ellenére nem helyezett üzemképes állapotba, vagy> ej amelynek tulajdonjogát 1949. február 1-ig nem igazolták. ” Hasonló a rendelkezést hoztak a cséplőgépekre is annyival megtoldva, hogy ,,a cséplőgép igénybevételének hatálya kiterjed a meghajtásra szolgáló erőgépen felül a cséplőgép és az erőgép egész felszerelésére, összes alkatrészeire és tartozékaira”. Az ily módon, minden ellenszolgáltatás nélkül kisajátított traktorokból és cséplőgépekből teremtették meg az első gépállomások gépparkját. A gépállomások száma és traktorállománya 1949-1953 között állandóan növekedett és számuk országosan így alakult:* * * * 351 352’ 1948 végén 110 gépállomás 1484 traktor 3897 traktor 6730 traktor 8611 traktor 9342 traktor 1949 végén 1950 végén 1951 végén 1952 végén 1953 végén 221 gépállomás 361 gépállomás 368 gépállomás 364 gépállomás 364 gépállomás 9215 traktor A gépállomás jóváhagyott terv alapján önállóan gazdálkodott. Működését az állam fedezte. A fenntartásához szükséges anyagi eszközöket a Földművelésügyi Minisztéri um és az MNB útján bocsátottak rendelkezésére. Bevételei szintén az államot illették.35-" A gépesítéssel kapcsolatban a mezőgazdasági érdekképviseletek is vállaltak feladatokat, például gépkezelői tanfolyamokat szerveztek.353 A mezőgazdaság gépesítésében természetesen a megyei mezőgazdaság legfontosabb szervei, a gazdasági felügyelőség és a Közigazgatási Bizottság is részt vett. Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezleten elhangzott, hogy a mezőgazdasági üzemanyag-ellátás szabályozása tárgyában kiadott 8800/1946. P.M. rendelet 4. §-ában előírt ,,Mezőgazdasági üzemanyagalapok" nagyon rendetlenül érkeztek be. A vármegyei gazdasági felügyelőségeket ezért felszólították, hassanak oda, hogy a községi termelési bizottságok ezeket a lapokat határidőre küldjék be, hogy onnan járásonként összesítve a Fölművelési Minisztérium Gépesítési Ügyosztályához felterjesztésre kerülhessenek.354 3JI> A 1140/1949. Korm. számú rendelet, illetve a 2050/1949. Komi. számú rendelet. 530 Dr. Fazekas Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon. Bp.. 1976. 62. Nagy, 2001. 1101. p. bl Dr. Fazekas Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon. Bp.. 1976. 62. Nagy. 2001. 1101. p. 352 Ottvai. 1956. 81. p. 353 Gonda, 1970. 293. p. 334 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 134946. Budapest. 1946. május 23. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 105
