Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdaság gépesítése
A gépállomások szervezeti felépítése346 Igazgató 1 1 1 Vezető agronómus: Főmérnök: Vezető könyvelő: Üzemgazdász, terv- és statisztikai előadó, bri- gádelszámolók. Vezető mechanikus. Szerelők. Anyaggazdálkodási előadó, Műhelyvezető, Műhelymunkások, raktáros Pénzügyek, Könyvelés, Bérszámfejtés 1 l 1 Brigádvezetők Traktorvezetők Munkagépkezelők A gépállomások felállítása a valóságban rendkívül nehéz feladat volt. Az épületek, ha egyáltalán épen maradtak, csak abban az esetben váltak komolyabb átalakítás nélkül alkalmassá gépállomás céljára, ha eredetileg is mezőgazdasági gépek tárolására, javítására szolgáltak. A mezőgazdasági gépész szakma gyakorlásának fontos színterei voltak a nagybirtokok központi majorjaiban található gép- és kovácsműhelyek. A korabeli mezőgazdasági gépek, elsősorban a cséplőgépek részben fából készültek, így a bognármühelyek jelentősége is magától értetődő volt. Mivel a harcok lezárulta után sok laktanya maradt üresen, ezek épületeibe, valamint a szénhiány miatt használaton kívül álló téglagyárakba gyakran helyeztek el gépállomásokat. '47 1948 táján már 200-nál jóval több gépállomást sikerült felállítani. A gépi munkák elvégzésére a gépállomások a tsz-ekkel szerződéseket kötöttek, a dolgozó parasztoknak pedig megrendelés alapján végeztek munkát. Időnként az állami gazdaságok és közületek részére is dolgoztak. Az állami gazdaságoknak a gépállomások munkájára azért volt ritkábban szükségük, mert traktor, erő- és munkagép általában kellő számban állt rendelkezésükre. A gépállomások az elvégzett munkát jegyzőkönyvileg adták át a tsz-eknek, amely részletesen tartalmazta, hogy a szerződő felek mennyiben tettek eleget a kötelezettségeiknek. A tsz-ek a gépállomások által végzett munkáért díjat fizettek. Az elvégzett talaj-előkészítési, vetési és növényápolási munkák díját terményben vagy készpénzben is megfizethették.ш A Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem (ÁMG) legfontosabb feladata a termelés előmozdításával, fejlesztésével, a gépesítés fokozásával, a mezőgazdasági termények feldolgozásával, valamint értékesítésével kapcsolatban felmerülő egyes teendők megoldása volt. Kezelte és hasznosította az állami tulajdonban lévő mező- gazdasági gépeket, traktorokat és más eszközöket, illetve mezőgazdasági gép- és traktorállomásokat állított fel, valamint gondoskodott a nem köztulajdonban lévő mezőgazdasági gépek és traktorok karbantartásáról is. Az ÁMG felett főfelügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolt. * ,4Í Oltvai, 1956. 81. p. A lábjegyzetben hozzáteszi: az ábra nem értelmezhető mereven, mert pl. főmérnök nincs minden állami gépállomáson (1956): átmenetileg a vezető mechanikus töltötte be ezt a feladatot. 547 Honvári, 2002. 94. p. ' Dr. Vámbéri Rózsa: Gépállomások és termelőszövetkezetek könyvvitele. Budapest, 1954. Tankönyvkiadó. 3-4. p. Közli: Ollvai. 1956. 81. p. 104
