Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdaság gépesítése
hogy a háború után gazdátlanul maradt, vagy gyanús körülmények között egyéni tulajdonba került gépeket a földműves-szövetkezetekben, vagy az állami gazdaságokban törvényesen összegyűjtse, és azok hasznositásáról gondoskodjék.* 344 345 A kormány az ÁMG létesítésénél egy akkor már évtizedek óta létező vállalkozási formát, az egyéni céget választotta, amelynek tulajdonosa a magyar állam lett.344 A gépállomásoknak valójában a mezőgazdasági munkák segítésén túl politikai nevelő szerepük is volt. A gépállomás vezetője általában egy politikailag megbízható ipari munkás volt, aki ugyan nem értett a mezőgazdasághoz, de a központi utasításokat maradéktalanul igyekezett végrehajtani. Helyettese a politikai megbízott volt, akihez a gépállomás dolgozóinak és a termelőszövetkezetek tagjainak politikai nevelése és ellenőrzése is tartozott. A termelőszövetkezetekben nem volt agronómus, hanem a gépállomás mezőgazdászának kellett a gépállomáshoz tartozó 8-10 termelőszövetkezet mezőgazdasági munkáit irányítani, ami a valóságban szinte megoldhatatlan feladatot jelentett. Ráadásul az ún. gépállomási tanács határozatai kötelező érvényűek voltak a termelőszövetkezetekre, s ez teljes kiszolgáltatottságot jelentett. A gépállomások és a termelőszövetkezeti csoportok jó együttműködése érdekében minden gépállomás mellett gépállomási tanácsot kellett felállítani, amelynek feladata elsősorban a gépállomás munkatervének megvitatása volt, valamint az egyes termelőszövetkezeti csoportok munkájának ütemezése.34' A gépállomások szervezetileg a miniszter felügyelete alá tartoztak, aki jogkörét a FM Gépállomási Főigazgatósága útján gyakorolta. Ez a főosztály a gépállomásokkal 1950 után már csak a megyei tanács elnökén, vagy a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága keretén belüli gépállomási igazgatóságon keresztül érintkezett. A gépállomási igazgatóság felelős volt a gépállomások termelési, műszaki, pénzügyi önköltségi terveinek mennyiségi és minőségi teljesítéséért, a tsz-ekkel való kapcsolatok kiépítéséért és folyamatos fejlesztéséért. Kapcsolatban álltak a gépállomások a járási tanács végrehajtó bizottságával (VB) is. Ez a szerv azonban nem volt a gépállomások felügyeleti hatósága. Feladata az volt, hogy összehangolja a gépállomások és a tsz-ek tevékenységét. 345 .Vagy. 2001. 1099. p. 344 Honvári. 2002. 57. p. 345 A 4164/1949. Korm. számú rendelet. 103
