Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdaság gépesítése
A mezőgazdaság gépesítése A gépállomások felállítása Magyarországon A háborús cselekmények során súlyos károkat szenvedett az ország mezőgazdasági gépparkja. A probléma még az egyik legfontosabb országos döntéshozó fórumon, a pártközi érdekegyeztető értekezleten is napirendre került. S. Szabó Ferenc földművelésügyi államtitkár 1945. április 28-án hozzászólásában még úgy fogalmazott, hogy a hazai mezőgazdaság helyzete a felbecsülhetetlen pusztulás ellenére sem teljesen reménytelen. A harcok után ugyanis 5000 traktor maradt meg, amelyet üzemanyaggal ellátva munkába lehetett állítani. Az állatállománnyal kapcsolatban elmondta, a minőségi helyreállitás lényegesen könnyebb, mint a mennyiségi. Kovács Imre ehhez még azt tette hozzá, hogy mivel a traktorállomány szerencsére jobban megmaradt, mint az állatállomány, gépjavító állomásokat kell létesíteni, és általában is előremutató lenne a szövetkezeti keretek erősítése.338 339 A II. világháború után a traktorokat, a traktoros talajművelő eszközöket, valamint az ilyen gépek alkatrészeit be kellett jelenteni a földművelésügyi miniszterhez (8130/1946. M.E. számú rendelet). Azokat a traktorokat pedig, amelyeket tulajdonosa nem mezőgazdasági termelésre használt, vagy ahol bérmunka kötelességét nem vagy nem megfelelően teljesítette, a miniszter véglegesen vagy ideiglenesen - akár térítés nélkül is - igénybe vehette.334 Az igénybevett traktort elsősorban a földművesszövetkezetnek adták át. Aki egy traktor tulajdonjogát igazolta ,,mezőgazdasági traktorigazolványt” kapott. Ezt követően kiadták a traktor-nyilvántartási számtáblát, amelyet beleütöttek az alvázba. A fölművelési miniszter által juttatatott traktort két éven belül vissza lehetett venni, ha nem a mezőgazdaság érdekeinek megfelelően használták, vagy ha nem fizették ki a megváltási árat. A traktort közúti forgalomban csak a szakminiszter engedélyével lehetett tartani, de mezőgazdasági munkára ezeket a járműveket is kötelezni lehetett.310 A legfontosabb lépés a gépállomások hálózatának kiépítése volt, amelyet egy 1947. január 11-én kiadott földművelésügyi rendelet indított el. Ez a magántulajdonban lévő mezőgazdasági gépek elkobzását és megyénkénti összegyűjtését irta elő.341 * A rendelet kimondta, hogy az Állami Mezőgazdasági Gépszolgálat feladata, hogy az állami tulajdonban lévő, valamint az állam által ideiglenes használatra igénybe vett mezőgazdasági gépek okszerű használatát biztosítsa.34 Az elsődleges cél az volt, 338 PIL. 283. f 10/113. ö. e A gazdasági újjáépítésről Jegyzőkönyv. 1945. ápr. 28. (Pártközi értekeztetek, 2004. 40-42. p.) 339 Gonda, 1970. 292. p. 340 Gonda, 1970. 293. p. 341 A 90 070 1947. F.M. számú rendelet. ,42A Gazdasági Főtanács a gépállomási központ felállításáig az agrártárcát bízta meg a gépállomások létesítésével. Felemelte az FM költségvetését, és felhatalmazta a minisztériumot gépállomásonként legfeljebb három szerződéses alkalmazott felvételére 1948. március 1-jétől. A határozat szerint őket. illetőleg a vármegyei és járási gazdasági felügyelők mellé beosztott 216 gépesítési szakértőt megalakulása után az Állami Mezőgazdasági Gépüzemnek kellett átvenni. (Honvári, 2002. 58. p.) 102
