Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
I. Bevezetés - Felhasznált források, historiográfiai bevezető
szakoktatási főigazgatót nevezett ki, aki valamennyi közép- és alsófokú szakoktatási intézményt és az iskolán kívüli szakoktatás is felügyelte.4 Felhasznált források, historiográfiai bevezető A korszak szakigazgatásának történetére vonatkozóan nagy mennyiségű iratanyag maradt fenn. Mindenekelőtt a Pest Megyei Levéltárban (PML) található forrásokra támaszkodtam, ezen túlmenően azt is szem előtt kellett tartanom, hogy a Pest megyei szervek illetékessége a szakigazgatás területi beosztása miatt gyakran túlterjedt az akkori Pest (vár) megye területén. Át kellett ezért tekintenem a Budapest Főváros Levéltárában (BFL), a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában (BKML), illetve a Magyar Országos Levéltárban (MÓL) őrzött, szorosan a témához kapcsolódó iratanyagokat is. A Pest Megyei Levéltár anyagából elsősorban a földművelésügyi szakszervek (PML. XXIV. 201-351. fondok) irataival foglalkoztam a legkimerítőbben. Kiemelten vizsgáltam emellett a ,,Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok " levéltári fondjait. A forráscsoportot alkotó nemzeti, igazoló-, földigénylő bizottságok (fib) iratai számos új kutatási eredménnyel szolgáltak. Megkerülhetetlen volt mindemellett a hatalmas terjedelmű megyei általános igazgatási anyag (főispáni, alispáni, közigazgatási bizottsági [KB]) feldolgozása. Tekintettel arra, hogy korszakunkban jelentős szerep hárult a megyei általános igazgatási szervekre a különböző szakfeladatok elvégzéséből, a kutatást ezek dokumentumaira is ki kellett terjesztenem. A dolgozat zárásaként rövid kitekintést készítettem a tanácsrendszer keretei között megszerveződő mezőgazdasági szakigazgatásról, ezzel kapcsolatban természetesen elsősorban a megyei tanács gazdag iratanyagára támaszkodtam. A Pest Megyei Levéltárba került pártanyag kimeríthetetlen forrásbázisa ezen évtizedek történetének. A jelenleg is feldolgozás alatt álló, MDP-iratok sok értékes információval szolgáltak a dolgozat megírásához. A disszertáció elkészítéséhez felhasználható nyomtatott források, tehát a mezőgazdasági szakigazgatás irodalma igen szűkös. A legkorábbi mezőgazdasági szak- igazgatással foglalkozó mű a Steinecker Ferenc által 1933-ban írt, már idézett egyetemi jegyzet volt, amely elsősorban a téma körülhatárolásával, az igazgatási-jogi háttér áttekintésével segítette a munkámat. A problémakör historiográfiai előzményeit illetően alapvető jelentőségű a Pataky Ernő szerkesztette, 1970-ben publikált tanulmánykötet. A dolgozatom elkészítéséhez felhasználtam Orbán Sándor ,,Agrárproblémák és megoldásuk kísérletei térségünkben a 20. században ” című munkája, Honvári János „A gépállomások története 1047-1964”. Az világháború utáni igazgatás bemutatásához Gyarmati György „A közigazgatás újjászervezése " című írására támaszkodtam. A disszertációmban bemutatott társadalomtörténeti folyamatok bemutatásánál Gunst Péter „A magyar agrártársadalom 1919-1945 között” című, megkerülhetetlen müve volt segítségemre. 4 Gonda. 1970. 280. p. 9
